Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

sen feltartóztatta és széjjeloszlatta. Rau-aknán január 8-án délután munkába álló 490 fős harmadból is csak 95 bányász ment le dolgozni a bányába. Január 9-én az összes munkások megjelentek munkahelyeiken, ezzel a sztrájk megszűnt. A bányaigazgatóság a munkások kérelmének felülvizsgálatára ígéretet tett s hajlandónak mutatkozott e végből egy hattagú bányamunkás küldöttséget fogadni. A sztrájk előzményeinek, esetleges politikai hátterének felderítésére a nyomozás folyamatban van." (118) Ugyanerről az eseményről a salgótarjáni polgári hetilap A Munka így írt: „A bányatársulat Rau-aknai 500 munkása Salgótarjánba indult, hogy az igazgatóságnál régebben beadott béremelés iránti kérelmük teljesítését kierőszakolják. Az államrendőrség a város területére nem engedte be a tömeget, hanem egy 10 tagú küldöttség kijelölését kérte, amelyik az igazgatósággal a tárgyalást lefolytassa. Az igazgatóság első és megmásíthatatlan feladata az volt, hogy addig nem tárgyal a munkássággal, amíg a munkát fel nem veszik. A küldöttség ezt közölte a városon kívül várakozókkkal, akik — bár egyesek elégedetlenkedtek — mégis visszatértek Rau-aknára hogy 8 munkát felvegyék. A munkásság kérelme az, hogy a rossz és nehéztermelésű Rau-aknai munkásság 10 százalékos béremelést és még kisebb kedvezményeket kapjon. A tárgyaláson a bányaigazgatóságon kívül az illetékes közigazgatási hatóságok is jelen voltak..." (119) A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatósága Rau-aknán január 20-án kifüggesztette a január 8-i sztrájkkal kapcsolatosan beigért gyorssegélyről szóló hirdetményt. A hirdetményben foglaltakkal a bányászok nem elégedtek meg, azt hangoztatták, hogy ők nem gyorssegélyt, hanem jobb szakmánybéreket kértek. A szociáldemokrata szakszervezeti vezetők ezzel kapcsolatban arra igyekeztek rábírni a bányászokat, hogy ha a február 7-én kifüggesztésre kerülő szakmánybéreket sem találják kielégítőnek, akkor a bányamedence összes bányásza lépjen sztrájkba. „A szakszervezeti vezetők sztrájkagitációja előreláthatólag hatástalan marad — jelzi egy rendőrségi jelentés —, mert időközben megtörténik az idénymunkások elbocsátása s a visszatartott bányászok az elbocsátástól való félelmükben valószínűleg tartózkodni fognak a sztrájktól... a január 8-án kirobbant Rau-aknai sztrájkot Boroznai Pál lapujtői és Simon Mihály karancsaljai lakos, szociáldemokrata szakszervezeti vezetők kezdeményezték. Nevezettek mellett vezetőszerepet töltött be a sztrájk kirobbantásában Balázs Gyula karancsaljai és Fodor István karancskeszi lakos bányamunkás is." (120) A bányaigazgatóság január 28-án Rau-aknán kifüggesztette a szakmánybéreket szabályozó hirdetményt, melyet a bányászok tudomásul vettek. A bányász szakszervezet központi, és a szociáldemokrata párt salgótarjáni vezetői azt hangoztatnák, hogy „a Rau-aknán elért béremeléseket a szociál59