Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

A Népszava írt a karancsaljai és baglyasaljai bányászok helyzetéről, sorsáról, kizsákmányolásáról. „Az ott dolgozó munkások tudatlanságát és szervezetlenségét a leggyalázatosabban használják ki a milliomos bányatulajdonosok és ezeknek minden emberi érzésből kivetkőzött pribékjei, az egyes hivatalnokok. A társláda intézménnyel vérlázító igazságtalanságokat és visszaéléseket követnek el a segélyezésre szorult betegek és rokkantak rovására. Igy pl. ha valaki Î6 éven keresztül fizette a társládai járulékot, va- * gyis keresetének minden koronája után 4 fillért, az, ha rokkanttá válik, 16 évi tagság után kap egy évre 260 korona nyugdíjat. Azt senki sem kérdi, hogy miként lehet ebből megélni. De ehhez is csak sok huza-vona, sok könyörgés után juthatnak hozzá a rokkant tagok, úgyszintén a betegsegélyezési járulékhoz is. A szerszámok javítását a társasági kovácsműhelyben végzik és ezen a címen, valamint a szerszámok kopásáért szintén a munkások béréből történnek levonások. Ha a munkás a szerszámot a kovácsműhelybe viszi, itt egy számmal ellátott kerek pléhdarabot kap, amiért, ha azt véletlenül elveszíti, 20 fillért köteles fizetni, holott egy 20 filléres értékű pléhdarabból 1000 ilyen számozott darabkát vághatnak ki. Havonta minden egyes csoportnak 40—50 csille szenet törölnek, pedig ezt a szénmennyiséget szállították és el is adták. Ezek az igazságtalan törlések és levonások okozzák ezután azt, hogy a karancsaljai és baglyasaljai bányában dolgozó munkások keresete oly silány, hogy abból megélni képtelenség. Az élelmiszer raktárakban szintén a munkások bőrére spekulálnak az urak ... A telepen dolgozó úgynevezett vándormunkások sorsa még sokkal rosszabb... A hatóság ... a lehető leggyorsabban intézkedik, ha neszét veszi, hogy két munkás szervezkedésről suttog. Mert itt is, mint mindenütt, a hatósági közegeknek legszentebb kötelességük, hogy a tőkés érdekeit megvédjék. A karancsaljai bányászok már több ízben megkísérlették, hogy engedélyt kapjanak népgyűlés megtartására, de a főszolgabíró úr, ez a felsőmagyarországi kisisten, sohasem engedélyezte..." (15) - írta a Népszava. A tilalom ellenére 1911. január 29-én mégis megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt karancsaljai helyi szervezete, melynek vezetője Kőzik Ferenc lett. A pártszervezet az első világháború elején beszüntette tevékenységét s csak 1917-ben alakult újjá. (16) * 1913 szeptember 4-én megindult a bányamunkások szakmai lapja a Bányamunkás, amely köré tömörültek a bányászok szakszervezet híján. A lap tulajdonképpen az érdekvédelmi szerv szerepét töltötte be (szociális, temetkezési segély juttatás, munkaviszonyból eredő peres ügyekben 16