Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A szellőzés és a víztelenítés megoldása után fogtak hozzá a komoly termeléshez, mert a hasznos nyomás lehetővé tette a fejtést minden réselés nélkül.(131) 1909-ben a vízmennyiség növekedése miatt az akna felső szintjén egy duplex—gőzszivattyút építettek be, mely a felső szinti vizeket és a Gusztávaknai bányavizek egy részét emelte a külszínre.(132) 1909. december 19-én tűz keletkezett a légaknában, mely ezután beomlott, szerencsére emberéletben nem esett kár. A főlégvágatot két hónap után újranyitották, és új légaknát is mélyítettek. A talpduzzadás miatt az északi fővonalat egész évben ácsolni kellett, a légaknák egymás után mentek öszsze, újakat kellett mélyíteni. A bányamező déli részén csak a fenntartási munkák folytak. A villamos ereszkében víztelenítés céljából egy új villamos szivattút helyeztek üzembe.(133) Az 1910-es közgyűlés ezek után mégis azt állapította meg, hogy a bányák könnyűszerrel tudták a támasztott igényeket teljesíteni. A termelési költségek emelkedését a bányák technikai fejlesztésével akarták ellensúlyozni.(134) Ennek során 1911-ben elkészült a IV. légakna villamos hajtású szellőztetőberendezéssel. A bányatűz miatt egész évben ácsolni kellett az északi terület főfeltáró és szállító vágatait, a siklókat. Év végével a főfeltáró vágat elérte a vájatvéget.(135) A feltárási munkák 1912-ben az I. és II. sz. villamosereszkében folytak, míg az északi és déli részek telepítése munkáshiány miatt csak lényegtelen volt. A fejtések ugyancsak ezeken a helyeken, továbbá az alagúti bányában voltak. Közben az északi oldalon megindított VI. sz. légakna év végére elérte a 21 métert. (1913-ra készült el 174,7 m mélységgel.) A tervbe vett mozdonyszállítás céljából az akna északi fővonalán kicserélték az eddig használagos 8 kg-os sínekből álló vasútat 13 kg-os sínekre. (136) A II. sz. villamosereszke 1913-ra elérte a 223 m mélységet, az I. sz. villamosereszke legszélső elvetett részét feltárták egy 27 méter hosszú fékes aknával. Az ebből hajtott 32 m hosszú behatoló vágat meddőben haladva még nem érte el a szenet. Elővájások és fejtések tehát csak a két villamos ereszkében voltak kisebb teljesítménnyel.(137) A kolóniaépítés is folytatódott, ezek során 1907-ben a Bénaárnyék-dűlővel lezárt Béna-völgy déli végén, a hegyoldalban két sor bányászlakás épült. Ezt később egy tisztilakás követte, valamint egy iskola tanítói lakással és négy család számára munkáslakás. A korszerűsítés részeként a sűrített levegővel való szállítás berendezéseit készítették elő Abert-aknán, így kompresszort, vasútat, mozdonyszínt és a töltőállomást. Ezeket a berendezéseket Ruhrthaler Maschinenfabrik GmbH. (Schwartz Dykerhoff) készítette. 1915-ben a bánya északi részében kísérletképpen 2 sűrített levegővel hajtott mozdony közlekedett. Köz62