Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A III. számú telep fedőjében finoman rétegezett tavi—mocsári eredetű agyaglerakódást, „kanavászt" 30—40 méter partközeli agyagos homok rétegösszlet fedi. Az I. számú és II. számú telep kifejlődése közötti átmenet igen lassú, a tenger előnyomulását a homoktartalom növekedése jellemzi. A terület süllyedésének lelassulásával, a tengerpartközeli csökkent—sósvízi (brakkvízi) övében a kisterenyei, mátranováki és nagybátonyi területen új lápképződés vette kezdetét, melynek következményeként képződött a II. számú telep. Salgótarján környékén csak a homokba települt kőszénzsinóros réteg jelzi a II. sz. telep helyét. Ali. számú telep vagy középső telep elterjedése a kisterenyei, mátranováki, nagybátonyi területen egybeesik a 111.sz. teleppel. A telep vastagsága Kisterenye környékén 0,7 méter, Mizserfa—Mátranovák térségében 0,8—1,4 méter. A II. számú telepet Kisterenyén nem művelték. Fűtőértéke Mizserfán 11 700-13 400 kJ/kg, Mátranovákon 8 400-11 700 kJ/kg. Rendellenes a II. sz. telep kifejlődése Mátra no vaktól keletre, ahol a Ilii l.sz. telep egybeolvadt, majd északnyugatra fokozatosan ismét szétválik 25—30 méter vastag homokbetelepüléssel. Nagybátonyban a II. sz. telep vastagsága 1,0—1,8 méter, fűtőértéke 11 000-14 000 kJ/kg. A II. számú telep közvetlen fedője palás, barna agyag, amelyet a benne található Congeria-kagyló tömeges előfordulása miatt „Congeriás telepnek" is neveznek. A harmadik szénképződési periódus az l.sz. telepet hozta létre a tengerparti félsósvízi léperdőből. Az I. sz. telep kiterjedése nagyjából követi a II. számú telepet. Északon nem fejlődött ki, csak növényi törmelékes homok, vagy agyag jelzi az I. számú telep szintjét. Kisterenye, Mizserfa, Mátranovák, llonabánya környékén már leművelték az I. számú telepet, melynek vastagsága ezeken a helyeken 0,4—1,5 méter, fűtőértéke 12 600— 16 000 kJ/kg volt. A lápon keletkezett szigetek, zátonyok miatt gyakoriak az I. számú telepben az elmeddült területek. A szénmedencék déli területén lévő I. számú telep kelet felé túlterjed all. számú telepen. Az I. számú telepeta közvetlen fedőjében gyakran előforduló terédók (fúrókagylók) miatt „terédós telepnek" nevezik. A III. számú telep nem alakult ki Nagybátony környékén, mert keletkezése idején még a terület kiemelkedő szárazulat volt. 14