Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

s ezért az alsó széntelep művelésekor sok nehézséget okozott a bányászoknak. A riolittufában települt szénerecskék fokozott süllyedést, egy tengeri időszak bekövetkeztét jelzik. A riolittufás aljzaton kialakult egy 130 km hosszú, nagy lápövezet, amelyben a miocén tenger lassú előrenyomulása, lagunasor képződése, majd ezek feltöltése és elmocsarasodása háromszor ismétlődött meg, melynek során három széntelep alakult ki. A barnakőszéntelepes összlet (csoport) ismertetése (Salgótarján Barnakőszén Formáció) Barnakőszéntelepes összletnek a széntelep közvetlen feküjétől (riolittufa vagy tarkaagyag) a felső telepet fedő partközeli tengeri üledékkel bezárt rétegcsoportot értjük, amelyben az alsó 111. számú, a középső II. számú és a felső I. számú barnakőszéntelep képződött. A kőszéntelep összlet háromtelepes kifejlődése esetén 60—70 m, két telepesnél 25 m körüli vastagságú. A III. sz. (alsó) barnakőszéntelep édesvízi lápok, mocsarak növényeinek elszenesedéséből keletkezett, tehát limnikus eredetű. Salgóbánya egyik vágatában talált 1,5 méter kerületű függőlegesen álló fatörzs a széntelep autotochon (helyben képződött) keletkezését igazolja. Alii. telep elterjedése, vastagsága, minősége folytán a főtelep volt a szénmedencében. Ebben a telepben kezdődött a szénmedence bányászata. A medence északi részén (Salgó, Róna, Inászó, Salgótarján) két—pados kifejlődésű a telep, s azt 10—30 cm vastag széneres agyag választja ketté. A felső pad 2,0-2,5 méter vastagságú, fűtőértéke 17 600-19 700 kJ/kg, az alsó pad vastagsága 1,0-1,8 m, fűtőértéke 10 000-13 400 kJ/kg. A második világháború előtt és a felszabadulás után a gyengébb minőségű alsó padot is művelték. A széntelep vastagsága Újlak—Kisterenye—Kazár felé csökken 0,6—1,2 méter, s minősége is romlik, fűtőértéke 13 400—15 000 kJ/kg. Etes—Ságújfalu térségében 0,4—1,0 méter vastagságú s kiváló minőségű a 111. sz. telep, fűtőértéke 18 800-21 000 kJ/kg. A mizserf ai-mátranováki 2,5—5,0 méter vastagságú III. sz. telepösszlet alsó része széneres agyag, felső része égőpala. Fűtőértéke 8 400—11 000 kJ/kg. E gyenge minőségű széntelepet a felszabadulás után erőművi felhasználásra termelték. Salgótarjántól északnyugatra, Etes községtől északra, kelet—nyugati irányú homokvonal húzódik a telepen, melytől kezdve egyre vastagodó betelepülést lehetett tapasztalni. A betelepülés eleinte két padra, majd fokozatosan 20 méterre kivastagodva két teleppé osztotta az eredeti egységes telepet.