Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

lenti azon pontot, amelyen ő kutatóvájást megkezdeni és a kutatási jegyet fölállítani szándékozik. Attól az időponttól kezdve, amikor a bejelentés a bányahatósághoz beérkezik, a kutató a „följelentett" pontra nézve kizáró kutatási jo­got, azaz szabad kutatást nyer. Olyan vízszintes körön belül, melynek sugara 224 bécsi öl (424,7 m), s melynek középpontját a kutatási jegy álláshelye képezi (kutatási kör) idegen kutatóvájás nem történhet. Egy zártkutatmány területe: 56 ha 74 á és 49 m 2 , vagy 98 kat.hold és 832 D-öl. Közbirtokosság — a nemesi birtokosok és a hozzájuk fűződő haszonélveze­tek birtokában résztvevő felek. A dűlőnként birtokolt egyéni földtu­lajdonukat összességében használta egy—egy helység közbirtokossága. (Szénjogi szerződéseknél fordul elő a tanulmányban.) Légakna — szellőztetésre, esetenként személyszállításra is használt, szellőz­tető és szállító géppel felszerelt akna. Lejtősakna — a mélybányászatban külszínről dőléssel hajtott vágatszerű feltáró bányatérség. Limnikus— édesvízben (mocsárban, lápban) képződött (pl. széntelep). Légvágat — a munkahelyről, vagy egy bányarészből a kihúzó levegő elveze­tésére szolgáló vágat. Meddővágat — a meddőkőzetben kihajtott vágat. Mértékek — az 1854. évi osztrák bányatörvények értelmében minden bá­nyánál (és hutánál) és minden bányászati tárgyakra vonatkozó ügyek­ben egyforma mérték és súly behozatalát rendelték el. a. hosszmértékül a bécsi öl = 1,896 m. a bécsi öl = 6 láb • (1 láb = 0,31 m) a bécsi láb =12 hüvelyk (1 hüvelyk = 2,631 cm) a bécsi hüvelyk = 12 vonal (1 vonal =2,19 mm) a bécsi vonal = 12 pont (1 pont = 0,19 mm) b. területmértékül a bécsi négyszögöl (1 D-öl = 3,569 m 2 ) с űrmértékül a bécsi köb öl (olyan kocka, melynek mindenéle egy öl) d. kereskedelmi mértékül a bécsi mázsa 2 100 font = 32 lat = 56 kg. Ismert volt a mérő fogalma is, egy mérő kőszén = 134 vámfonttal, azaz 67 kilogrammal. e. pénzmértékül a bécsi mark, 1858—1892 között érvényben lévő törvényes valuta. Pénzegysége az osztrák értékű (o.e.) forint, mely 100 krajcárt tett ki. Használatban volt az ún. bányaöl is (2,0258 m). Az 1874. évi: VIII.te. intézkedett a méterrendszer behozataláról, az 1899. évi: XXXVI.te. koronaértékben való kötelező számítást helyezte hatályon kívül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom