Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Gusztáv-akna Az aknát 1886—88 között mélyítették. Mélysége 120 m, a napi termelése 30 vagon volt. A szállító—, szellőztető— és vízemelő gépeket kezdetben gőzerővel hajtották. A termelést egy 1,1 km hosszú alagúton a bikabikki völgybe, az András-aknai vágányokig gőzmozdonyok szállították, később ezeket villamos mozdonyok váltották fel. A technikai fejlesztés következtében 1898-ban villamos szivattyút telepítettek az aknába. 1900-ban elektromos energiára állították át a bányaszállítást, melynek során 1901-ben a Gusztáv-aknában egy elvetett teleprész feltárása és lefejtése végett villamos erővel hajtott, végtelen köteles szállító berendezést alkalmaztak. A feltárt mélyebb szinten villamos meghajtású vízemelő berendezést építettek be. A „primär—

dynamo" az akna gépházában volt, s onnan szigetelt vezetéken jutott az áram az akna—járóosztályán át az elvetett teleprész felé a szállító és a vízemelő géphez. A villamos szivattyút az ereszke alján egy külön ,,secundär— dynamo" hajtotta. 1909-ben az Albert-akna felső szintjére telepített duplex—gőzszivattyú a felső szint vízét és a Gusztáv-aknai bányavizek egy részét emelte a külszinre. A megépített szállítópálya kettős vágányú, mindkét végén és a közepén 30—30 m hosszú kitérőkkel rendelkezett. A szállítópálya baloldalán a személyi közlekedésre 900 mm széles szabad tér volt. A szállítási sebesség 0,9 m volt 5 tele és 5 üres csille bekapcsolása mellett.(122) Gusztáv-aknában 1909-ben további feltárási munkák kezdődtek (123), s 1911-ben is folytatódtak, miután a kettévált széntelep alsó részében indított fővonalból egy siklót hajtottak ki. A széntelep nem vastag, de elsőrendű minőségű volt.(124) A feltárás és fejtés egész évben folyt az l.sz. „villamos" ereszkében, melynek során feltárták a ,,bedai" sikló területét. A padkaszénben a sikló 161 méterig lett kihajtva, a fővonal pedig a siklótól számítva 144 méterig. Fejtés alatt volt az I. keresztvágati fővonal, továbbá a III. és IV. sikló területe. 1913-ban feltárták a bedai sikló csaknem egész területét. A sikló mögötti főfeltáró és szállító folyosó egy 40 m-es vetőt ért el és ekkor kérdéses lett, hogy a folytatólagos teleprészt honnan tárják fel. A padkán a feltárások egész évben folytak, de nem teljes erővel. (A fejtések a III., IV. siklóban és a „bedai" siklóban, valamint a villany ereszkében üzemeltek.) (125) Az északi keresztvágat 1916-ban elérte hosszban a 181 métert — folytatását tervezték. A „bedai" sikló területét is teljesen feltárták, jórészt lefejtették annak déli szárnyát. A padkaszén feltárása egész éven át folyt, úgyszintén feltárás alatt volt a III. sikló padkai területe, melyben a lefejtés 60