Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

ződéssel (39) vette meg a MOB Rt, a szenjogot, hogy 1887. november 9-én átruházza az Északmagyarországi EKI Rt-re.(40) A karancsaljai Sándor-bánya Schöller Sándor, a losonci Schöller ésTsa. állanygyár (pakfon) tulajdonosának magánbányája volt. (Már 1859-ben kutatási jogot szerzett, de losonci gyárába 1851—54 között a Karancsbereny melletti Kisaranyi-pusztán is bányászott szenet.(41) A Sándor-bánya termeléséről, munkásairól rendszeres kimutatások maradtak fenn. A bánya 1882-ben az Északmagyarországi ÉKI Rt. bérlete lett.(42) Bányászat Etes határában. Az Etesi Kőszénbánya Részvénytársaság Az első, már nevében is etesi jelzőt használó Etesi Kőszénbánya Vállalat létrehozására tett kísérlet gyökerei Baglyasalján erednek. A földbirtokosokkal 1866. szeptember 12-én Minich Albert, Vancsó Franciska és Szilassy István, akinek már 1862-ben volt itt bányatelke és ahonnan 1863-ból származó adat szerint „saját szécsényi gőzmalmához szokott szállítani" szerződést kötöttek a birtokuk alatti szén kitermelési jogának megvételére. (43) 1870-ben már Albert nevű bányájukban 9 munkással dolgoztak, de a bányakapitánysági szemle az alacsony termelés miatt versenyképtelennek látta a társaságot. (Hamarosan összeütközésre is került sor az S KB Rt.-vel, mivel az a Jakab bányából hosszabb ideje fejtette a széntelepüket.) (44) Az alapító társaság hamarosan talpra állt és mint azt az eredményei is mutatták, erős középvállalattá fejlődött, jól lehet az újabb hanyatlás 1878 után itt is tapasztalható volt. 1873-ban Baglyasalján Vancsó Gyula és Hoffmann Jakab szerzett újabb széntelepeket.(45) 1880. augusztus 28-án a szénbányákat ismét bővíthették, mert a Kun családtól megvették az etesi határban, a volt szánaspusztai Szentiványi-féle birtokrész alatt lévő kőszenet és annak kiaknázási jogát, valamint a bányászathoz nélkülözhetetlen terület elővásárlási jogát.(46) Ezután 1881. augusztus 10-én Hoffmann Jakab és Pulszky Ágost aláírják azt a szerződést a Magyar Országos Bank Rt-vel (a továbbiakban: MOB Rt.), amelyben eladják Némethy Kálmán örököseitől 1881. június 8-án megvett 1190 hold alatt található összes kőszéntelepet, annak kiaknázási jogával Karancsalja határában. Ugyancsak eladja Hoffmann a Kun családtól vett szénkitermelési jogát is 302 000 osztrák értékű forintért. A baglyasaljai ingatlanukat 1881. augusztus 2-án kelt szerződésben azonban Minich Manó, Jaulusz Ferenc és neje Hoffmann Katalin, valamint Hoffmann Jakab és neje Diamant Sára adta el természetesen a MOB Rt.-nek. Az eladott területek 1887. november 9-én szerződésileg az Északmagyarországi EKI Rt. tulajdonába jutottak, miután azokat örökáron megvette.(47) A tranzakciók révén került eladásra