Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Miocén A miocénkor a szávai hegyképző mozgások utáni miocéntenger előnyomulásával kezdődik. Az első miocéntenger üledékanyaga az oligocéntengerből és ugyanazon lepusztulási övezetekből ered, mint ahonnan az egri emelet üledékei származnak, ezért nehéz az oligocén és miocén kor határát megvonni. A miocénkori üledék vastagsága 600—800 m, időtartama 13 millió év. Három nagy korszakra tagolódik: alsó—, közép— és felső miocén. Alsó miocén Az alsó miocént az eggenburgi és ottnangi emelet üledékei építik fel. Az eggenburgi emelet két további üledékcsoportra oszlik: az alsó tengerpartira és a felső szárazföldire. A tengerparti üledék (Budafoki Homokkő Formáció) homok—, homokkő—, konglomerátum rétegekből tevődik öszsze, melyekben igen gyakoriak a nagyméretű pectenek (fésűs kagylók). A felső, szárazföldi emelet (Zagyvapálfalvai Tarkaagyag Formáció) kavicskonglomerátum, homokkő betelepüléssel (Putnoki Slir Formáció), finom csillámos kovakő, alsó tarkaagyag szintekre bontható. A csillámos homokkő az ipolytarnóci lábnyomos homokkő szintje, s ebben találták a világhírű megkövült fenyőfát, a Pinus Tarnociensist és a lábnyomokat. Az ottnangi emelet az alsó miocén első vulkáni kitörésével kezdődik s az alábbi szintekre bontható: — alsó riolit—, dácittufa, — felső tarkaagyag, — barnakőszéntelepes ossz let, — cardiumos, oncophorás homokkő, agyag. Az alsó riolittufa (Gyulakeszi Riolittufa Formáció) erős vulkáni törmelékhullásból keletkezett, a nógrádi barnakőszén medence egyik legjellegzetesebb, szintjelző kőzete (fekükőzete). A riolittufában 15—50 cm vastagságú széncsíkok, szénlencsék fordulnak elő. Ezt a „teríték" telepet Piliny község közelében bányászták. (Az ipolytarnóci riolittufa növénylenyomatai révén vált ismertté.) A riolittufára 15—20 m vastag nagykiterjedésű mocsárból lerakódott többszintű felső tarkaagyag települt, vastagbőrű emlősök (Prodinothérium, Mastodon, Rinocérosz) teknősök csont és fogmaradványaival és a buja növényzet levél, ág, termés lenyomataival. A tarkaagyag duzzadásra hajlamos 12