Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Miocén A miocénkor a szávai hegyképző mozgások utáni miocéntenger elő­nyomulásával kezdődik. Az első miocéntenger üledékanyaga az oligocén­tengerből és ugyanazon lepusztulási övezetekből ered, mint ahonnan az eg­ri emelet üledékei származnak, ezért nehéz az oligocén és miocén kor hatá­rát megvonni. A miocénkori üledék vastagsága 600—800 m, időtartama 13 millió év. Három nagy korszakra tagolódik: alsó—, közép— és felső miocén. Alsó miocén Az alsó miocént az eggenburgi és ottnangi emelet üledékei építik fel. Az eggenburgi emelet két további üledékcsoportra oszlik: az alsó tenger­partira és a felső szárazföldire. A tengerparti üledék (Budafoki Homokkő Formáció) homok—, homokkő—, konglomerátum rétegekből tevődik ösz­sze, melyekben igen gyakoriak a nagyméretű pectenek (fésűs kagylók). A felső, szárazföldi emelet (Zagyvapálfalvai Tarkaagyag Formáció) kavics­konglomerátum, homokkő betelepüléssel (Putnoki Slir Formáció), finom csillámos kovakő, alsó tarkaagyag szintekre bontható. A csillámos homok­kő az ipolytarnóci lábnyomos homokkő szintje, s ebben találták a világhí­rű megkövült fenyőfát, a Pinus Tarnociensist és a lábnyomokat. Az ottnangi emelet az alsó miocén első vulkáni kitörésével kezdődik s az alábbi szintekre bontható: — alsó riolit—, dácittufa, — felső tarkaagyag, — barnakőszéntelepes ossz let, — cardiumos, oncophorás homokkő, agyag. Az alsó riolittufa (Gyulakeszi Riolittufa Formáció) erős vulkáni tör­melékhullásból keletkezett, a nógrádi barnakőszén medence egyik legjelleg­zetesebb, szintjelző kőzete (fekükőzete). A riolittufában 15—50 cm vastag­ságú széncsíkok, szénlencsék fordulnak elő. Ezt a „teríték" telepet Piliny község közelében bányászták. (Az ipolytarnóci riolittufa növénylenyoma­tai révén vált ismertté.) A riolittufára 15—20 m vastag nagykiterjedésű mocsárból lerakódott többszintű felső tarkaagyag települt, vastagbőrű emlősök (Prodinothérium, Mastodon, Rinocérosz) teknősök csont és fogmaradványaival és a buja nö­vényzet levél, ág, termés lenyomataival. A tarkaagyag duzzadásra hajlamos 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom