Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

azok nagy része anonim — feltehetően a Polgári Radikális Párt tagjai közül kerültek ki. E szervezet megalakulására 1910 január 16-án került sor, ahol megválasztották a végrehajtó bizottságot is. Ennek tagja lett a már említett Zsigmond Elek cipész, Grün Dezső festő-mázoló, Engel Simon kárpitos, Bíró Gusztáv bádogos stb. Igen aktív tevékenységet fejtettek ki, pl. 1910. május 15-én nagygyűlést tartottak, ahol felszólalt Bazovszky Lajos, Zigány Zoltán, Sacher Róbert, Jászi Oszkár, „aki arról beszélt, miért kell az általános választójog Magyarországon."

70 Jászi Oszkár neve egyúttal jelzi, a lap s így a losonci radikális polgárok szoros kapcsolatban álltak a párt országos központjával és lapjaival. Elsősorban az 1910-ben indult Világ-ga\, amely programcikkében is kiáll az egységes cél mellett, „egyenlő választójog, felekezetlen közoktatás, teljes progresszív adózás és szekularizáció, ezek a nemzeti magyar állam legfőbb szükségességei. Értük akar síkraszállni a Világ."

71 Éppen a másik véglet az ugyanazon évben és szintén Losoncon indult Felvidéki Őr с folyóirat. Eredetileg 1907-től jelent meg Az Őr címmel Ipolyságon, és két év múlva — címváltozattal — került át Losoncra. Célja egyértelmű: „Ellenőrizni a pánszlávisztikus mozgalmakat. Ki akar irtani minden gyomot, mely a magyar állam területén felburjánzik s annak egységes voltát megtámadni törekszik." A gyom természetesen nem más, mint az erősödő nemzetiségi mozgalmak. A legvadabb nacionalizmus, szlávellenesség jellemzi, kimondottan a szlovák ellenesség a fő hajtóereje. Főszerkesztője a nyugalmazott főispán Török Zoltán, szerkesztői dr. Kovács Ernő országgyűlési képviselő, Herczeg Jenő MÁV tisztviselő, Keleti Oszkár. Tekintve, hogy egyúttal a Nógrádmegyei Nemzeti Intézet hivatalos lapja, így az intézet tartalmát és működését is jelzik a megemlített cikkek: Dr. Dömötör Mihály: A nemzetiségi izgatás okai és leküzdésének eszközei; Herczeg Jenő: Tótegyesülés-magyar állameszme; Keleti Oszkár: Az iskola és a nemzetiségiek; Steier Lajos: A harcias pánszlávizmus kora stb. Ezek általában nagy lélegzetű tanulmányok. A „Tollhegyről" rovatban rövid megjegyzéseket közöl, zömmel személyeskedéseket. A hírek alapvetően a pánszlávizmus ellen íródnak, gyakran külföldi esetekkel példálóznak. A „Magyarországért" rovatban nemzeti, kultúregyleti közleményeket lehet olvasni. Külön tárgyalta a kivándorlást, természetesen nem ellene agitált, csak tájékoztatott. A „Közgazdaság" rovata zárta a lapot. Bazovszky-ellenes cikkeinek nagy része is ebben jelent meg. 49