Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)
Úgy tudták, hogy 1912-ben megszűnt, de ezt a téves adatot sikerült kutatómunkánk során korrigálnunk. Előbb közvetett bizonyítékokat találtunk meglétére, így pl. 1913-ban a Losonczi Újság az április 17-i számában még vitatkozott vele. 1914-ből pedig szórvány példányokat is találtunk az OSZK-ban egy másik laphoz bekötve. 58 S ami a döntő; előkerült a balassagyarmati Palóc Múzeumból néhány 1918-as száma is, tehát ez a lap is rendkívül hosszú életű volt. Valószínűleg ebben az évben szűnhetett meg, mert 1919-es meglétére még csak utalást sem találtunk. Itt is több szerkesztő követi egymást, Jeszenák Rafael 1908-ig viszi ugyan a lapot, de 1905-től mint szerkesztőé, feltűnik Herczeg Jenő neve is, aki 1913-ig szerkeszti a Losoncz és Vidékét. (Államvasúti hivatalnok, ellenőr volt, akit tevékeny irodalmi munkássága emelt ki az átlagból.) Mellette hosszabb-rövidebb ideig Gergely Ödön, dr. Székács István, Schwarz Ödön szerkesztették még a hírlapot, de róluk nem tudunk bővebbet. (Mint ahogy ismeretlen annak a Halmi Leonnak a személye is, aki 1918-ban állott a lap élén.) 1908-tól a lap alcímét is megváltoztatta, már csak röviden politikai és társadalmi hetilapnak nevezi magát. 1912-ben döntően megújítja tipográfiáját. Teljesen Az Estet utánozza fejlécével, betűtípusával. Kiemelik a szenzációt, nagybetűvel, főcímként „hozzák" a botrányok, bűnügyek gyakorta felnagyított híreit. Tördelése is szakít a hagyományossal, új rovatokat indít (sport, igazságszolgáltatás stb.). Ez azonban csak a külső változás. Irodalmi anyaga továbbra sem tudja jelentős helyi személy művét felmutatni, noha átvételeiben rangos szerzők munkáit közli: a losonci közönség olvashatta Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Thury Zoltán, Somlyó Zoltán, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső verseit, novelláit. A helyi Pojgár Őr с lap munkatársai ezt is a szemére vetették a szerkesztőknek, többek közt ezt írván a lapról: „Előfizetési árát nem tudjuk, csak azt tudjuk, hogy a volt szabadelvű kormányok fizettek rá elő tekintélyes summájú pausálék alakjában. Vagy egy negyedszázadon keresztül a 67-es politika szekerét húzta megfelelő abrakért. Hogy az istálló gazdát cserélt, három esztendő óta a 48-as eszmék látszólagos szolgálatában áll. Előfizetői nincsenek, de szerkesztője van. Hogy a lapnak mind a hat oldalán legyen valami, szorgalmasan ollózza és nyesegeti a többi lapokat. Rendes olvasója csak kettő van: Herczeg Jenő és Keleti Oszkár, akik nagyhangú, de ostoba írásaikkal boldogítják a lapot." 59 42
