Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

hosszú ideig megyei tanfelügyelő is volt. Tartalmának illusztrálására néhány cím: „Hitter Ferenc: Korunk és a népoktatásügy; Dortsák Gyula: Nőnevelésünk alapeszméiről; Zajzon Dénes: Iskola, család és társadalom; Ember János: A vessző és a bot; Peres Sándor: Herbert és Diesterweg" stb. De írtak ezen kívül Losonc oktatásügyéről, a testi nevelésről, az iskolai könyvtárakról stb. Köszöntötték Karács Terézt 82. születésnapján, amire válaszként az idős pedagógusnő külön, a lap számára írott cikkben számolt be tanítói működéséről. A szerzők között megemlíthető még Arányi Antal tanítóképzői igazgató, Brósz Lujza tanítónő, Szováthy Lajos tanítóképzői igazgató, Bökényi Dániel tanító neve is. Kimagaslóan tartalmas pedagógiai lap, 1945 után találkozunk csak hozzá hasonlóval a megyében. Népszerű volt az országban is, amit az is bizonyít, hogy előfizetői voltak Budapesten, Munkácson, Kiskunfélegyházán, Debrecenben s a megye minden nagyobb településén. Az egyéb laptípusok között megemlíthetjük az ekkor indult gazdasági lapot, a Nógrád megyei Gazdasági Egyesület Értesítőjét. 1882—1890 között jelent meg, s a címével egyezően egy egyesület híreit közölte. A gazdasági egyesület múltja a reformkorig nyúlik vissza, ekkor történtek bizonyos kezdeményezések a megalakítására. Igazi működésére csak az abszolutizmus éveiben, 1860 táján került sor, amikor ez bizonyos politikai tevékenységet is jelentett. Először mint a szécsényi gazdasági egyesület alakult meg, amely azonban hamarosan megszűnt. Hosszas előkészítés után 1881. december 23-án történt meg az egyesület első ülése. 22 alapító tag, 75 rendes tag, 49 évdíjas tag és Losonc városa testületileg, mint alapító tag vett részt ezen. Elnöke gr. Gyürky Ábrahám lett, alelnök Scitovszky János és Pulszky Ágost. Valamennyi ismerős név a megyei politikából, s ez sejteti azt is, hogy az egyesületnek voltak bizonyos politikai céljai is. Most már nem a nemzeti ellenállás erősítése, hanem a megyei birtokos osztály vagyonának fejlesztése, korszerűsítése, s így ezzel politikai súlyának és szerepének erősítése a cél. Az egyesület titkára Baintner Ottó, majd később Fáy Árpád, akik egyúttal szerkesztői is a lapnak, amelyet Kék László adott ki. Az értesítő az első időkben zömmel az egyesület híreit tartalmazta csak, beszámolt a közgyűlésekről jegyzőkönyvi pontossággal. Később közölte a gazdálkodással kapcsolatos megyei és országos rendeleteket is. Ezen kívül szakmai írások kaptak benne helyet, mint pl. „A zöldojtásról és a szemzésről; A dinnyetermelésről; A répamag csíráztatása" stb. írói 38