Horváth István: Nemzedékek Portrék Nógrád megye XIX. és XX. századi történetéből. (Múzeumi Értekező 1. - Salgótarján, 1983)

éppen alig végző' jogász volt, amikor követkísérőként részt vett az első — 1825-ös— országgyűlésen. Jó ismerettel —hiszen azok előkészítésében résztvett— rendelkezett az 1830-as, 1836—38-as országgyűléseken folyó munkálatokról is. Magába szívhatta a pozsonyi országgyűlési ifjak körül kialakuló józa­nítóan friss politikai levegő hatását. Ezt az új légkört hozta magával haza Nógrádba is. Itthon ez a hatás szabályozta tevékenységét. Már közfunkcióba dolgozó megyei hivatalnok volt, amikor az egyik — itt a legnagyobb, legkonzervatívabb közjogi — politikai intézmény: a nemesi vármegye működését, tevékenységét vette nagyító alá. Munkájában, felfogásában osztályát —a köznemességet — védte. Nem tudta, rövidre szabott élete miatt nem tehette meg azt a döntő lépést, amellyel valóságosan is kiemelkedő alakja előremutatóan állt volna nemesi társai előtt: követendő példaként. E döntő lépés elmaradása ellenére az a kritikus magatartás, amellyel vállalt feladatának teljesítését végezte azt eredményezte, hogy lényegbevágó ismeretre tehetünk szert általa e politikai intézmény munkájáról, a munka hiányosságairól: az intézmény korhadtságáról. Az 1825—27-es országgyűlés után egyik leglelkesebb híve a megyei rendszeres munkálatok elindításának. Amikor e munkába bekapcsolódott tanulmány-jellegű összefoglalásában tette bizonyossá: látta az intézmény gyengeségeit. Kutatva-keresi a felmentő magyarázatot. Valóságos, tartósan helytálló magyarázatot nem tudott adni. Életében egy tanulmánynak is beillő hivatalos jelentés látott napvilágot. Halála után — édesapja gondozásában — jelent meg felfogását, nézeteit jól tükröző, 1833-ban megírt és 1839-ben újra átnézett tanulmánya a megyei viszonyokról. Élete hamarább megszakadt annál, minthogy tevékenysége teljesen kiforrott volna. A 40-es években munkálkodó köznemesi reformer generá­cióhoz tartósan így kapcsolódni sem tudott. A családja A Sréter család eredetileg nem Nógrád megyei származású volt. Az ősök északról, a bányavárosokból telepedtek ide századokkal ezelőtt. Tudatos birtokgyarapítási akciók sorozatával, fokozatosan konszolidálódott a család helyzete, és emelkedtek a megye vezető nemesei családjai közé. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom