Vonsik Ilona: Nógrádi Sándor 1894-1971 Életrajz és bibliográfia (A Nógrád megyei történeti kutatás segédkönyvei 1. Salgótarján 1984)

 hazáját61 távol eltöltött 25 év alatt gazdag emberi, mozgalmi tapasztalatokat szerzett ás magasan képzett gyakorlati forradalmárrá vált. A magyar nyelv mellett tökéletesei tudott csehül, franciául, németül, oroszul, szlovákul és a börtönben megtanult románul if Sohasem felejtette el azonban azt az országot, ahol született, azt a népet, melynek gyen ke volt. Munkája során mindig érződött, hogy magyar internacionalista. Életrajzi kötetébe mindenütt kicsendül a szülőföld, a magyar nép szeretete. Az arany Prága azért is tetszeti neki, mert egy kicsit Budapestet juttatta eszébe. Büszke volt pl. arra, hogy azért válás: tották meg a Kossuth-adő egyik főbemondójává, mert - mint írta - "vidékiesen, palőcosan 1 szélek, ez, mint mondták, ízesebb és jobban hasonlít a hazaira, mint a budapesti akoentui 1944 tavaszától a Kommunisták Magyarországi Pártja Külföldi Bizottsága megbízásából é vette a magyar partizáncsoportok szervezését a Szovjetunióban. Előbb az obarovi, majd a szvjatosinói partizániskola parancsnoka lett. Hallatlan energiával és tudatossággal, ugys akkor mély felelősségérzettel látott hozzá, hogy a fasizmus elleni harcra jelentkezett mt gyarok katonailag és politikailag minél előbb felkészülhessenek népünk függetlenségéért i vott nagy küzdelmére. Augusztusban e szervező munka eredményeként már útnak indulhattak ; elaő csoportok Úszta Gyula és Szőnyi Márton vezetésével, melyet később számosan követtek, A csoportok harcosai az ő kezébe tették le az esküt, melynek szövegét is 5 írta. A magyaa partizánok helytálltak és esküjükhöz híven "minden erejükkel és tudásukkal harcoltak a m gyar ntíp teljes felszabadulásáért Kógrádi Sándor nem elégedett meg, hogy távolból irányítsa e nagy küzdelmet. Fegyvem a kezében akart harcolni a német megszállok és magyar csatlósaik ellen. 1944* október 8-< - miután engedélyt kapott, hogy személyesen is bekapcsolódjon a küzdelembe - egy partizái csoport élén, katonai repülőgéppel leszállt a Zólyom melletti repülőtérre. A szlovák par tizánokkal való kapcsolatok kiépítése, a szlovák nemzeti felkelésben való aktív részvéte le során harcolt az Alacsony Tátrában, a szlovák hegyekben. 1944. végén indult el a csoport Magyarországra. 1944. december £~áh Ipolytamócnál lépték át a magyar határt* "Amikor magyar földre tettük a lábunkat - írja - megindultság fogott el minden magyart. Szótlanul összeölelkez tünk. Az éj sötétjében csak érezni lehetett, hogy könnybe iîïad-tak a szemek," Elemi erőv törhettek a felszínre benne a gyermekkor, az ifjúság régmúlt évtsi. * füleki szülőház, e, sonci és szécsényi ic.olásévek. a szülők, a család kéi>e, a ji«mniíi ui a fiatalság azéeafs,