Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)
"Megfigyelés az 1925. január 31-diki földrengésről"
mutatja a Nagybátony-Újlaki Bánya ü/emi eseményeit regisztráló napló, melynek 9. oldalara szűkszavúan a következőket jegyezték be: " 1925.1.31 -én reggel 7.50 órakor földalatti mora j kíséretében 3 percig tartó földrengés volt. Bányánál semmi bajt nem okozott." A Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztősége is értesült a Magyarországon viszonylag szokatlan eseményről. A rengés epicentrumát Eger környékérc telték, ezért a terület bányamérnökeitől kertek információkat, melyeket a február 18-i számban adtak közre. Rozsa szentmárlonban aznap szünetelt a termelés, így csak felszíni megfigyelésekről tudtak beszámolni: "Egyes alkalmazottak állítása szerint az ágyban fekvők és az íróasztalnál ülők északi irányból 3-4 lökést éreztek, a zsinóron függő lámpák mintegy 8 cm-nyire kilengtek." Egercsehiben 3 percig tartó folyamatos, tehát nem lökésszerű rengést figyeltek meg, mely következtében a bútorok is "erős rázkódást szenvedtek." Érdekes Köszeghy Elemér bányamérnök jelentésének folytatása is: "Ugyanakkor felhívtam a bányát is, ahonnan azonban azt a választ kaptam, hogy ottan absuluta semmi rezgessem volt észlelhető. Ugyanezt később az ezidötájt a bányában tartózkodó Tihanyi bányamérnök-kolléga is megerősítette." Ezek alapján azt mondhatnánk, hogy jelentéktelen kis földmozgás volt. Azonban Egerben 200 ház sérült meg, s mintegy háromezer épületrészben (kémény, tűzfal) keletkezett nagyobb kár. Ostoroson pedig méginkább megijedtek az emberek, hiszen a 406 házból csak nyolc maradt ép. A másfél millió pengőre becsült kárban érintett volt Eger környékének több települése, így Andornaktálva, Egerszalók, Novaj es Felnémet is. Annak semmi nyoma, hogy Dornyay a tarjáni adatol, vagy adatokat valahol is felhasználta volna. Valószínűleg ennek oka az, hogy nem sokkal később Schrctcr Zoltán a Földtani Közlönyben közzétette a rengés hatásainak vizsgálatából adódó következtetéseket. Cs. Sebestyén Kúl mán