Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Szécsény lakói 1690-1700 között

kovics, Lasni, Mikuskova, Nóvák, Oravecz, Sikora, Strany, Stropko, Sramko, Uhrina, Valko, Varicska. Német név három tűnt fel ezidőtájt: Für, Habel, Miltannua. Szólni kell arról a néhány névről is, amely besorolási nehézséget okozott: Bogda, Dúl, Enotas, Hanthin, Jacsbo, Hoksza, Koco. A családnevek vizsgálata azt mutatja mind Szécsény, mind Pásztó esetében, hogy az elpusztult települések benépesítésében a 17. század végén az országon belüli migráció játszott elsősorban szerepet. A nemzetiségi összetételben változást hozó külföldi telepesek áradata a Rákóczi-szabadságharc utáni békés korszakban kezd özönleni az országba. Ennek beszédes bizonyítéka egy 1787es összeírás, amely a Szécsényben divatozó nyelveknek a magyart, a németet és a zsidót tűnteti fel. 9 De ez már az 1700-at követő 80 év története, más korszak, más problémákkal. Összegzésként elmondhatjuk: a telepítés első évtizede sikerrel zárult Szécsényben, a későbbi megrázkódtatások nem tudták elsöpörni. A mezővárost benépesítő, többségében magyar lakosság a későbbiekben sikerrel asszimilálta az ide beköltöző szláv, illetve német etnikumot. Hausel Sándor JEGYZETEK 1. Pálmány Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663-1703) Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (NMMÉ) XII. 70.p. 2. id.m. és benne további bibliográfia 3. Dúl Mihály életére: Varga Zsuzsa: Dúl Mihály életéről. Kubinyi Ferenc Múzeum Adattár 927-89. Bárkányi János szécsényi tevékenységére König Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben Vác, 1931. 179-196. p. 4. Pálmány Béla: Szécsény legrégibb névsora, az 1551. évi bordézsma jegyzék. Szécsényi Honismereti Híradó 1989. 35-40. p.. 5. A névanyaghoz felhasználva az 1698-as és 1699-es országos összeírás (Nógrád megyei Levéltár LV. 7.b.), valamint a keresztelési anyakönyv adatai. Kubinyi Ferenc Múzeum Filmtár 1028. 6. Pálmány: NMMÉ XII. 76. p.