Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Nógrád megye címeréről és zászlójáról

NÓGRÁD MEGYE CÍMERÉRŐL ÉS ZÁSZLÓJÁRÓL A címerek viselése és ezzel együtt a címerhasználat szokása túlélve az 1949es törvényileg szabályozott tiltást, ismét virágzik napjainkban. Hordják kabáthajtókán országunk, városaink, iskoláink címereit-jelvényeit, de feltűnnek közigazgatási határjelző helységnév táblák kiegészítéseként a közlekedő utak mentén. Ujabban a divatalakítók is szívesen helyezik el a ruhákon a gyakran antiheraldikus, de díszként kiválóan funkcionáló fantáziacímereiket. NÓGRÁD MEGYE CÍMERE A szakirodalom alapján bizonyos, hogy a XV. századtól a nemesi vármegye mint politikai és bíráskodó szervezet funkcióinak teljesítéséhez igényelte az önálló pecsét ill. címerhasználatot. A megyék hiteles pecsétjének elkészítését az 1550. évi 62. törvénycikk tette lehetővé. A legkorábbi megyei pecsétet, Hunyad megye készítette el - körirata tanúsága szerint - 1490-ben. Zala megye 1550-ben, Heves megye 1563-ban kezdett el címeres pecsétet használni. Nógrád vármegye (ezüst?) páncélos lovagot ábrázoló címerét 1551 -ben véshették. Címer-ábrája nagy hasonlóságot mutat az 1553-ban készült Sopron vármegye, szintén páncélos lovagot ábrázoló címerével. A történeti irodalomhoz fordulva idézzük Mocsáry Antal gondolatait: "Illy sok és szám nélkül való veszedelmes háborús zavarok, rablások, gyilkosságok, gyújtogatások között, mellyeket a múlt századokban, főképen a Tatárok és Törökök által szenvedett ezen Vármegye (a mint feljebb a várak történnetei leírásában előre botsátottam) most is méltán sirathatja a maradék azt is, hogy midőn ostrom által elfoglalván a Török a pártütőkkel egyet értve Fülek várát, a városnak hamuvá tétele által ezen Vármegyének minden irományai, ok-levei, jelességei, egész leveles tárával együtt elégtek.