Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)
"SIC FATA TULERUNT” Sztudinka Ferenc
közül az egyik a szülőhely, a másik, hogy nevelőapja a gyár vezetői közé tartozott 1876-tól 1900-ig. Budapesten 1900. március 21-én az Országos Iparegyesület szakosztályai Thék Endre elnöklésével ülést tartottak, ahol Sztudinka, mint "a losonci Sternlicht és társai féle zománcozógyár utazója" felolvasást tartott a gácsi posztógyár történetéből. 12 Nem tudni, hogy elírásról van itt szó, vagy ekkor ténylegesen Sternlichl Sámuel és Schein Fülöp 1884-ben alapított losonci Első Magyar Bádog és Vasedény-Zománcozó gyárának volt-e alkalmazottja? A gácsi tanulmány 1900. áprilisában már megjelent a Losonc és Vidéke c. lapban. 1 Egy másuk munkája Egy régi magyar vaskereskedő (Kereskedelemtörténeti tanulmány az ébredő Széchenyi korszak idejéből, címmel 1902-ben nyomtatott Budapesten. Munkássága révén felfigyeltek személyére és tudományos, valamint iparpolitikai feladatokkal bízták meg. 1904-ben az Országos Iparegyesület a Glück Frigyes féle ösztöndíjat (szállodás és vendéglős, neves műgyűjtő, számos emberbaráti intézmény alapítója) a magyar szakírók egyesülete rendes tagjának, a magyar ipar terén kifejtett tevékenységért Sztudinka Ferencnek adományozta. 14 Még ugyanebben az évben két könyv megjelentetésének a gondolata foglalkoztatta, ezért felhívást is tett közzé érdekükben, 15 amelyben az ipartörténetírás terén szerzett tapasztalatai alapján állította össze a munkákat Az egyik, Száz év egy hazai posztógyár történetéből címmel tulajdonképpen a gácsi posztógyár 1800-1900 közötti történetének a feldolgozása lett volna. A másik, Régi magyar kereseti források címet viselte s foglalkozott volna: a) A felvidéki régi magyar kereseti források régi népies foglalkozások (Árva, Liptó, Turóc, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Gömör), valamint b) Régi foglalkozások történeti tanulságai, új kereseti források megoldására vonatkozó konkrét javaslatokkal. Felhívásában az előfizetések szorgalmazása révén igyekezett anyagi fedezetet szerezni munkái kiadásához. "Reméljük, hogy e két művet tömeges pártolással fogja felkarolni a nagy közönség, mit a szerző nagyon megérdemel" - írta töretlen optimizmusával Szmdinka. Az 1906-os Országos Vas és Fémipari Kiállítás rendezésével a végrehajtó bizottság 1905 decemberében Sztudinka Ferenc szakírót a Magyar Vas és Gépújság munkatársát bízta meg. 16 Ugyanekkor Losoncon felröppent a hír, miszerint új zománcozógyárat fog Sztudinka Ferenc alapítani a város határában. Természetesen egy hét múlva cáfolták a Közgazdaság c. laptól átvett információt mely nem felelt meg a