Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

"Egy nagyreményű fiú" emlékére. Bérczy Károly hagyatékának újabb darabjairól

eszmékért való lelkesülés és a közönybe fúló világfájdalom ellentétével viaskodó" író szellemi arculatát 1 Az évfordulós program Bérczy síremlékének megkoszorúzásával kezdődött Jobbágyiban. Ezt követően a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban Bérczyről emlék beszédet mondott Kerényi Ferenc irodalomtörténész, és kiállítás keretében mutattuk be a múzeumban őrzött Berczv hagyaték legbecsesebb darabjait Bérczy Károly hagyatékának nagyrésze 1970-ben került a Nógrád Megyei Múzeum Igazgatóság birtokába, Salgótarjánba. A hagyaték két fő egységre tagolható: Bérczy Károly életútjára vonatkozó személyes jellegű dokumentumok, életrajzával összefüggő feldolgozások te szik ki az egyik csoportját; művészi hagyatéka, írói kéziratai és irodalmi működésével kapcsolatos anyagok alkotják a nagyobb részét A Bérczy dokumentumok áttekintő bemutatására Kulcsár Ildikó vállalkozott írói hagyatékának tartalmi feldolgozását, elemző értékelését Kerényi Ferenc végezte el, és tett közzé részleteket a kiadatlan művekből még 1971-ben. Bérczy Károly hagyatéka azóta további fontos darálókkal egészüli ki, vált egyre teljesebbé. Legutóbb 1989-ben az író leszármazottjától, Matzonné Balogh Annától életrajzi jellegű dokumentumok kerültek a múzeum gyűjteményébe. Ezzel kap csolatban szükségesnek tartjuk közelebbről is megvilágítani a Bén zy életrajz egy szakaszát 4 Az 1848 tavaszán és nyarán súlyos betegségével küszködő Bérczy Károly csak távolról szemlélhette a forradalom történéseit A szabadságharc egyetlen jelentős eseményénél lehetett jelen. 1849 tavaszán Görgey főhadiszállásáról - a Svábhegy Bérczy által "Hajnalos"-nak nevezett hegyoldalán álló Óra villából - néze végig Buda ostromát Erről szóló 1849. május 21-én Hajnaloson keltezett levelét menyasszonyának, későbbi feleségének Frivaldszky Imre harmadik leányának, Annának (18291912) címezte. Frivaldszky Imre (1799-1870) orvosi egyetemet végzett jeles természettudós, akadémiai tag, a Nemzeti Múzeum rovargyűjteményének megalapozója volt A Frivaldszky-család polgári jómódban élt Pesten a Szervita téri ódon, zöldzsalugáteres, kétemeletes házában, ill. nyaranta a svábhegyi kastélynak is beillő villájában, majd később a Nógrád megyei Jobbágyiban 1864 ben vásárolt birtokán álló csinos kúriájában.