Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)
Kiállítások, rendezvények
társadalmi - aktivitásból származó kulturális teljesítményénél a főbb korlátokat a szakértelem és az anyagi feltételek hiányossága, a szervezettség elégtelensége jelentette. Az 50-es évektől szakszerűbbé, szervezettebbé és különösen a 60-as évekbeli fenntartói változással anyagilag is ellátottabbá váló múzeumi működésben az ideológiai meghatározottság és korlátozottság jelen ti a fő tehertételt. Az utóbbi négy évtized közművelődési teljesítményének jellemzéséhez és értékeléséhez elengedhetetlen, hogy tisztán lássuk e kényszerű adottságot. Az időszak művelődésének alakulását elsősorban a párt- és állami szervek kulturális irányítómunkája és hangsúlyosan az MSZMP KB. művelődéspolitikai irányelvei határozták meg. Például, részint megfigyelhető ez a preferált ünnepek kiválasztásában, illetve eszmei tartalmuk meghatározásában. Szélsőséges példaként említhetjük meg 1952-ből a "Rákosi Elvtárs hatvan éves" c. kiállítást. De még a hetvenes években is a múzeumi szervezet kiemelt helyet biztosított az iskolák, nagyüzemek negyedszázados államosítása alkalmából rendezett megemlékezéseknek, Madách és Petőfi születése valamint 1848-49. évfordulója mellett. Jellemző módon a Petőfi évfordulóra készített vándorkiállítást is az "évforduló eszmei-politikai célkitűzéseinek szolgálása" motiválta. Ezidőben a múzeumi vezetés a kiállításokkal kapcsolatos elvárásaiban a tudományos megalapozottságot is összekapcsolta az ideológiai szempontokkal, és "a tudományosság, a céltudatosság és a szocialista eszmeiség, az osztályszemlélet" alapelvét hangsúlyozta. A megyei értékelés szerint a hetvenes évek első felében is a megnyíló kiállításokban a szakmai és politikai követelmények egységben valósultak meg. Tulajdonképpen csak a hetvenes évek végére sikerült háttérbe szorítani azt a "népművelő" jellegű szemléletet, amiről pl. az 1963-ban itt Gyarmaton kiadott "Nógrád megye múzeumai" c. kiadványban is olvashatunk. Eszerint a Palóc Múzeum népművelési munkáját továbbra is elsősorban az emberek tudatának átformálására, stb. való törekvés jellemzi. Természetesen ez a politika szempontjaitól befolyásolt szakmai-közművelődési tevékenység ezt előidéző, külső intézményi struktúrában valósult meg. Jónéhány adat mutatja, hogy a párt és tanácsi szervek gyakran nemcsak a múzeumi tevékenység irányítói, hanem megrendelői is. Múzeumunktól pl. a 60-as, 70-es évek fordulója táján a "Palóc nyár" rendezvényeiben való részvételt vagy a járás 45 utáni történetére vonatkozó adatok és dokumentumok gyűjtését igényelték. A fentieken kívül értékelő-minősítő, sekként szabályozó