Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Kiállítások, rendezvények

rendezze, mert pezsgő szellemi elet csak oly egyesületben lehet, ahol az anyagi gondokkal nem kell törődni." Nyilvánvaló, hogy múzeumunk működésének első évtizedei az intézmény hőskorszakát jelentik, amikor szinte a tevékenységi formák mindegyike egyéni áldozatvállalás eredményeként valósult meg, a nógrádi táj és múlt szeretetéből, valamint a tudomány és művelődés iránti lelkesedésből fakadóan. Ilyen értelemben érdemel figyelmet a múzeumalapítás évében összegyűlt műtárgyanyag kiállításként történő bemutatása az egykori Nemzeti Iskola egyik termében vagy a jelenlegi épületben 1917. évben jótékony céllal megnyitott kézimunka kiállítás, mely alighanem első volt e falak között. Az első világháborút követő zavaros idők után 1927-től egy-egy fő állású szakmai és segéd munkaerő kezdi meg tevékenységét a múzeumban, amely 1931-ben nyílik meg újra. A történeti, képzőművészeti és néprajzi témákból rendezett kiállítás azonban szakmai-muzeológiai szempontból nem jelent minőségi ugrást. Fontos viszont a hagyományos balassagyarmati Madách tisztelet vonatkozásában, hogy múzeumunkban a harmincas években Madách emlékkiállítás nyílik. A közművelődés, a kiállításokkal kapcsolatos szemlélet és színvonal szempontjából múzeumunk történetének első korszaka lényegében az 1940-es évek második feléig tart. A tevékenység jellemzéséhez és korszakolásához röviden utalnunk kell általában a múzeumok intézménytörténetének összefüggéseire és alakulására is. Hazánkban, sőt Európa szerte a múzeumok születésének alapja a műtárgyak összegyűjtése és lényegében passzív megőrzése volt. Történeti fejlődése során aztán a múzeum fokozatosan egyre aktívabb és hatékonyabb kulturális szerepel vállalt, hatóköre egyre bővült. A gyűjtő és megőrző funkción kívül szélesebb értelemben lép fel a gyűjtemény gondozásának szükségessége és alapfeladatként társul a tudományos kutatás tevékenységi köre is. Történetileg legutoljára vált múzeumi alapfeladattá a kultúraközvetítő funkció ellátása, azaz a múzeumnak a társadalom felé történő nyitásaként a közművelődési feladatok vállalása. A múzeum modernizálódása, funkcióinak megszaporodása, mértékében és ütemében ugyan eltérő módon, de Európa szerte megfigyelhető folyamat, és a negyvenes évek végétől ez a Palóc Múzeum működésében is megfigyelhető. Lényeges azonban megjegyeznünk, hogy hazai * Jaskovics F. 1910.