Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Néprajzi gyűjtőtevékenység a Palóc Múzeumban

Néprajzi gyűjtőtevékenység a Palóc Múzeumban Minden múzeumi gyűjtemény áll tárgyi gyűjteményből (amely különböző szempontok szerint tagolható tovább) és segédgyűjteményckből. Néprajzban a segédgyűjtemények részint kiegészítő információkkal szolgálnak a tárgyi anyaghoz. Pl. leírás, fényképsorozat, film, videofelvétel rögzíti egy eszköz hasz­nálatának mikéntjét, egyes tárgyak készítésének módját, viseletnél a felöltöz­ködés menetét stb. Máskor viszont fordított a helyzet: egy népszokást, nép­költészeti, népzenei alkotást vagy táncot a segédgyűjtemények őriznek külön­böző technikájú rögzítésben. S csak a cselekvések rituális vagy gyakorlati kel­lékei, kiegészítői kerülnek a tárgyi gyűjteménybe. Adattárban találhatók a ku­tatók terepmunka során készült feljegyzései, publikált formában mégnem hoz­záférhető kéziratai. A népi írásbeliség emlékei, a parasztság kezén forgó nyom­dai termékek (kéziratos vőfélykönyvek, paraszti visszaemlékezések, ponyvák, kalendáriumok stb.) is nagyobbrészt ide kerülnek. Tehát a segédgyűjtemények nem feltétlenül alárendelt szerepűek a népi kultúra emlékeinek őrzésében. 1990-nel bezárólag múzeumunk birtokában 8200 tételszámú néprajzi tárgy van. A fotótár 21 és fél ezer, a diatár közel 7000 felvételt tartalmaz (megjegy­zendő, hogy a profiltisztításig más szakágak anyaga is ekét segédgyűjteménybe került), a Néprajzi Adattár tételeinek száma meghaladja az ezret) ez 36000 fölötti lapterjedelmet jelent). Ahhoz, hogy a számadatok mögé lássunk, hogy azokat tartalmilag értékeljük, szükség van némi bevezetőre: milyen tényezők alakítják egy múzeum néprajzi gyűjtőtevékenységét? Legtágabban magának a néprajztudománynak a tárgy­köre adja a keretet. A néprajz vizsgálata kiterjed - Európában - az ipari for­radalom előtt és alatt élt, majd annak következtében differenciálódott, falusi és mezővárosi népesség életmódjára, kultúrájára. Ebbe beleértendő e népesség különböző vagyoni helyzetű, különböző jogállású, illetve különböző nemzeti­ségű, különböző vallású csoportjainak termelő munkája, fogyasztása, tudat­világa, szokásai, művészeti törekvései, a közösség életét szabályozó intézmény­rendszerei. S mivel a néprajz történeti tudomány, a jelenségeket fejlődésében, változásaiban vizsgálja. A néprajzi múzeológia feladata az, hogy egyrészt a népi kultúra tárgyi tartozékainak összegyűjtésével segítse a tudományos ku­tatást, másrészt pedig az összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal, a kiállítás sa­játos eszközét felhasználva, közvetítse az érdeklődőknek a tudomány ered-

Next

/
Oldalképek
Tartalom