Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Őskori kagylóékszer lelet

3, Gyöngyök /3. kép/: a. / A lo darab henger alakú gyöngy mérete 6 és 1,5 centiméter között változik- A nagyobb méretűek erősen bordázott héjú, a kisebbek vékonyabb kagylókból készültek. b. / 24 db korong alakú gyöngy található a leletben, méretük 3 és o,8 centiméter között van. A gyöngyök is a női sírok jellegzetes mellékletei közé tartoznak. A halántékon, a nyak körül, a medence körül, a csuklón és a térd alatt viselték a gyöngyökből fűzött láncokat /Kalicz 1985. 57./ A Mórágy-tüzkődombi lengyeli temetőben is a leggazdagabb ékszermellékletek a női, ezen belül is a leánygyermekek sírjaihoz kötődnek, bár férfisírokban is találtak kagylóékszer mellékleteket Mórágyon és Nyitrán is /Zalai-Gaál 1988. 29./ Minden valószínűség szerint egy neolitikus temetőt bolygattak meg az építkezés során Ecsegen. Azt még nem tudjuk meghatározni, hogy csak egy, vagy több sir melléklete volt a lelet, hiszen az aszódi temeteben is egy kislánytemetkezésből 4 karperec és 9oo gyöngy került a napvilágra /Kalicz 1985. 58./. A nyári feladataink közé tartozik, hogy pontosan kinyomozzuk az ékszerek előkerülésének helyét, megtaláljuk a lelet feltáróit, pontos információkat szerezzünk az előkerülés körülményeiről, esetleg kisebb ásatással hitelesítsük Nógrád megye legelső őskori kagylóékszer leletét. Kató Sára Felhasznált irodalom: Kalicz Nándor: Kőkori falu Aszódon. Múzeumi Füzetek 32. Petőfi Múzeum Aszód, 1985. Wosinszky Mór: Ékszerek a lengyeli neolith-kori sirmezőkből. Archaeológiai Értesítő X. 1891. 158-16o. Zalai-Gaál István: Közép-európai neolitikus temetők szociálarchaeológiai elemzése. A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XIV. 1988. 3-178.