Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Vázlat Trianon hatásáról Nógrád megyében

ez állt rendelkezésre. A közúti közlekedés fejlődése csak ezekben az években kezdett kibontakozni, s igy nem tudta minden zökkenő nélkül átvenni a vasút szerepét. Ami azt is jelentette, hogy Nógrád megye nyugati, főként mezőgazdasági és keleti, döntően ipari övezete között a kapcsolatok még lazábbak lettek. így egyrészt megnőtt Vác és Budapest vonzása, ill. Pásztó-Hatvan vonzása a termékek elhelyezésére. /Természetesen nem a közlekedési nehézségek voltak az egyedüli és kizárólagos okai ennek a tendenciának, azonban szerepét a folyamatban lényegesnek tartom./ Trianon Nógrád megyére gyakorolt hatásának még több rétegét lehetne elemezni. Nem szóltam részletesebben az etnikai határokról /pszichikai hatás, rokoni kapcsolatok alakulása/, ill. a gazdasági következményeknek csak egy-egy elemét próbáltam kiemelni. Ezek hosszabb, elemző írás tárgyai lehetnének. Cs.Sebestyén Kálmán Jegyzetek 1. idézi: Raffay Ernő: Trianon titkai Tornado Damenija KFT. Budapest 199o. 144.o. 2. Berend T.Iván: Válságos évtizedek,Gondolat Bp. 1983.16o.o. 3. Majdan Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. Salgótarján 1984.'152.o. 4. Nógrád vármegye - Magyarország vármegyéi és városai Szerk: dr.Borovszky Samu Országos Monográfiái Társaság Bp. /1911/ 173.o. 5. Jenéi K.-Gáspár F.: A salgótarjáni iparvidék bányászata és ipari üzemei az ellenforradalmi korszakban 19191944 kézirat NTM Adattár 1662-74. 6. Magyar Statisztikai Szemle 1938. XVT. évf. 11-12.sz. lo63.o. 7. ua. mint az 5.