Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)
Vázlat Trianon hatásáról Nógrád megyében
A város ipari üzemeibe jelentősen csökkent az alapanyagok beszállítása is /pl. szeszgyár, fűrészüzem és parkettagyár/. Közvetett hatása a gazdasági vonzáskör egy jelentős részének leválasztásában nyilvánult meg. Az Ipolyon túli falvak parasztsága mint megrendelő nem jelentkezhetett a gyarmati kisiparosságnál. Ez a kisiparos réteg az I. világháború előtt a város életében fontos helyet foglalt el, hisz "... a megyeszékhelyre belátogató, ügyeiket intéző megyei birtokosoknak, jómódú bérlőknek, a vármegyei elöljáróknak és a nagyszámú hivatalnok-dzsentri rétegnek, valamint az ugyancsak Balassagyarmaton nagy számban élő - zömében zsidó - kereskedők legmódosabbjainak az igényeit volt hivatva ellátni." /3 Csökkentette a keresletet termékeik iránt a vármegyei adminsztráció tagjainak egyre bizonytalanabbá váló egzisztenciája is, nekik viszont konkurrenciát jelentett az elcsatolt terűletekről /nemcsak a Felvidékről/ meginduló elsősorban értelmiségi csoportok beáramlása, akik a vármegyei központokban, ill. a nagyobb városokban próbáltak megélhetést keresni. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül azt sem, hogy Balassagyarmat vonzáskörzetéhez tartozott a megye egyik legjobb termőföld" területe. Nógrád vármegye leírásánál a század elején erről állapítják meg, hogy talajminőség szempontjából az I. csoportba tartozik "... az Ipoly völgye, mely ugyan Litkétől fölfelé hidegebb fekvésű, de innen lefelé egészen Qrhalomig kitűnő ... általában fekete humuszos áradmányi talaj ; nemcsak a szántóföldek kitűnőek, melyek az összes növényi termesztésre alkalmasak, hanem a rétek, legelők is..." /4 A határvonal túloldalára került földek birtokosai, bérlői tehát jól jövedeltíiTiZŐ területektől fosztattak meg, mely kihatással volt a megyeszékhely kereskedelmére és az egyes iparágak termékei iránti fizetőképes keresletükre is. A nagyobb, tőkeerősebb ipari üzemek ennyire nem rendültek meg* A Salgótarjánban és környékén tömörülő részvénytársaságokat /központjuk általában Budapest/ érzékenyen érintette az erdélyi és felvidéki szén - és érclelőhelyek más határok közé kerülése, hiszen ott is voltak érdekeltségeik /részvények, leányvállalatok stb./. A Salgótarjáni Kcszénbánya Rt. már 1894-ben megszerzi az erdélyi Petrozsény környéki szénjogokat, majd lo év múlva megvásárolja a. Felsőzsilvölgyi Kőszénbánya Rt részvényeinek döntő többségét; 19o9-ben pedig a Nyitra és Bars vármegyében található szénvagyon kiaknázására a Magyar Általános Kőszénbánya Rt-vel, ujabb részvénytársaságot alakít.
