Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Vázlat Trianon hatásáról Nógrád megyében

A város ipari üzemeibe jelentősen csökkent az alapanyagok beszállí­tása is /pl. szeszgyár, fűrészüzem és parkettagyár/. Közvetett hatá­sa a gazdasági vonzáskör egy jelentős részének leválasztásában nyil­vánult meg. Az Ipolyon túli falvak parasztsága mint megrendelő nem jelentkezhetett a gyarmati kisiparosságnál. Ez a kisiparos réteg az I. világháború előtt a város életében fontos helyet foglalt el, hisz "... a megyeszékhelyre belátogató, ügyeiket intéző megyei bir­tokosoknak, jómódú bérlőknek, a vármegyei elöljáróknak és a nagy­számú hivatalnok-dzsentri rétegnek, valamint az ugyancsak Balassa­gyarmaton nagy számban élő - zömében zsidó - kereskedők legmódo­sabbjainak az igényeit volt hivatva ellátni." /3 Csökkentette a keresletet termékeik iránt a vármegyei adminsztráció tagjainak egy­re bizonytalanabbá váló egzisztenciája is, nekik viszont konkurren­ciát jelentett az elcsatolt terűletekről /nemcsak a Felvidékről/ meginduló elsősorban értelmiségi csoportok beáramlása, akik a vár­megyei központokban, ill. a nagyobb városokban próbáltak megélhetést keresni. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül azt sem, hogy Balassagyarmat vonzáskörzetéhez tartozott a megye egyik legjobb termőföld" területe. Nógrád vármegye leírásánál a század elején erről állapítják meg, hogy talajminőség szempontjából az I. csoportba tartozik "... az Ipoly völgye, mely ugyan Litkétől fölfelé hidegebb fekvésű, de innen lefelé egészen Qrhalomig kitűnő ... általában fekete humuszos árad­mányi talaj ; nemcsak a szántóföldek kitűnőek, melyek az összes nö­vényi termesztésre alkalmasak, hanem a rétek, legelők is..." /4 A határvonal túloldalára került földek birtokosai, bérlői tehát jól jövedeltíiTiZŐ területektől fosztattak meg, mely kihatással volt a me­gyeszékhely kereskedelmére és az egyes iparágak termékei iránti fi­zetőképes keresletükre is. A nagyobb, tőkeerősebb ipari üzemek ennyire nem rendültek meg* A Salgótarjánban és környékén tömörülő részvénytársaságokat /központ­juk általában Budapest/ érzékenyen érintette az erdélyi és felvidéki szén - és érclelőhelyek más határok közé kerülése, hiszen ott is vol­tak érdekeltségeik /részvények, leányvállalatok stb./. A Salgótarjáni Kcszénbánya Rt. már 1894-ben megszerzi az erdélyi Petrozsény környéki szénjogokat, majd lo év múlva megvásárolja a. Felsőzsilvölgyi Kőszén­bánya Rt részvényeinek döntő többségét; 19o9-ben pedig a Nyitra és Bars vármegyében található szénvagyon kiaknázására a Magyar Általános Kőszénbánya Rt-vel, ujabb részvénytársaságot alakít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom