Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Holt legendák történelme - Rákosi Mátyás és Salgótarján

vezetőkben is, hogy "a tömegek sem várhattak többé racionális és reális módszerektől sikert" /7, azaz a medence, a város életének minőségében, a korábbi nívóhoz képest nem lesz változás, ekkor erősödött fel a Rákosi kultusz is. A tényleges eredmények elmaradását, a más oldalon éleződő harci helyzetet, az éberség fokozásának követelményével helyettesitették. /8 Az eszmény kialakulásának, fejlődésének eredménye külsőségeiben 1952ben, Rákosi Mátyás 6o. születésnapján érte el Magyarországon a tetőpontját. /9 1919 és az 1945 utáni helyzet között nem volt könnyű megteremteni az összhangot. Ha nem is volt széleskörben ismert, de a volt direktóriumi tagok az uj rendszer kiépülésének korai szakaszában, viszonylag gyorsan, a saját életük alakulásán megtapasztalhatták Rákosi valódi véleményét az első proletárforradalomról. Ezt igy foglalta össze: "Az elvtársak, akik ismerik Pártunk összetételét, azok tudják, hogy különösen vidéken hirtelen felbukkantak a régi 1919-es elvtársak. Ezek az elvtársak akkoriban résztvettek a Tanácsköztársaságban. Jelentékeny részük nem is volt a Kommunista Párt tagja, de a Tanácsköztársaság bukása után üldöztetést szenvedett, 25 évig legtöbbször visszavonultan élt, és most hirtelen jelentkezik. Az elszenvedett büntetések és üldözések következtében, meg amiatt, hogy 19-ben részük volt, tekintélyük van s a legtöbb helyen, különösen vidéken ők vezetnek. Mar most ezeknek a 19-s elvtársaknak egy kis része valóban jól megfelel a rábízott feladatoknak, és jól elvégzi a pártinunkát. Legnagyobb részük azonban, amint a tapasztalat mutatja erre nem képes. 1919 óta nem sokat tanult, munkásmozgalmi tapasztalata azóta nincs. Nem érti meg Pártunk vonalát." /lo Az irracionális mitoszteremtés mégis kibányászta a Tanácsköztársaság salgótarjáni Rákosijából - nem kevés valótlanság tényként kezelésével, vagyis ugyancsak irracionális módon - mint az akkori életút egyetlen, hősiesség bemutatására alkalmas vidéki szituációjából, a hőst. Azt felmutatta az országnak, nem kis meglepetést okozva a helyi lakosságnak. A két pont: a kultusz hősigénye így kapcsolódott össze egy véletlen helyszínnel, Salgótarjánnal és az ott történtek meghamisításával.