Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Mikszáth tanítómestere - Fábry János kéziratáról

jövő titok. Történettanban járatos előtt messze és szabad kilátás nyílik fel, magas helyről szemlélheti embernek dolgait, reményeit, működéseit, felfödözi napi események rejtett rugóit, kitalálja valószínű következéseit, mert múltkor* a jelennek kulcsa, jövőnek tükre.." Különös jelentőségű és hatású a kézirat erkölcstan fejezete. Erkölcstan alatt Fábry János a kötelességeket sorolja fel, melyek között az isten és a felebarátaink iránti kötelességeken kívül magunkkal szembeniek is vannak. Ilyen önmagunk iránti kötelességünk: az önismerés, az önbecsülés, a világi javak /"életünk fenntartására szükséges vagyont szerezzünk be - mondja Fábry - s tanuljuk e világi javakat eszesen becsülni, a szerzeményt megóvni/, de e sorba tartozik a mulatság, az érzéki gyönyör is, hogy munkáinkat, gondjainkat kipihenjük. A Fabry-féle erkölcstant a következő tétel zárja le, teszi teljes egészszé: "A fiatalok az idősek iránt tartoznak tisztelettel, az ő érdemök fokozata szerint, az idősebbek pedig nemes példák gyanánt szolgáljanak a fiataloknak. A holtak iránt azon kötelességünk van, hogy gondoskodjunk tisztes eltakarításukról, utolsó akaratjukat teljesítsük, érdemeiket és erényeiket emlékezetbe tartsuk és kövessük." Mcst nem áll módunkban részletezve ismertetni azt a hatalmas gondolat anyagot, melyet a kézirat tartalmaz, de az általánosságban is elmondható - s remélhetőleg az idézetek is érzékeltették ezt -, hogy tartalmában korszerű volt. Szemléletére pedig leginkább az a jellemző, hogy segítse az embert a világban eligazodni, az ismeretek birtokában önmagát megalkotni. Ehhez a célhoz Mikszáth Kálmánt - tanártársaival együttesen Fábry János vezette, akinek munkájára születése 16o. évfordulóján, emlékezni és emlékeztetni éppen ezért kötelességünk. dr.Kovács Anna