Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)
Mikszáth emlékére
Myolcvan éve, 191o. május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán. Május 16-án még részt vett azon az ünnepségen, amit tiszteletére rendeztek írói működésének 4o. jubileumán. Pesten a Vigadó nagytermében az ország minden részéről összegyűlt közönség körében köszöntötték őt. Ezzel az ünnepséggel mintha az összetartozás érzését is kifejezte volna az ország: ezen a napon szüneteltek a pártviszályok, felfüggesztették az egyre élesedő politikai csatározásokat; a vidék és a főváros egyaránt ünnepelte a kor legnépszerűbb magyar íróját, Mikszáth Kálmánt. De hát milyen ember, s főként milyen író volt az, akinek a személye az összetartozás illúzióját - ha csak pillanatra is - fel tudta kelteni? Erről a kérdésről sokan nyilatkoztak az ünnepségek kapcsán - s azóta is számosan - tudósok, politikusok mondták el véleményüket Mikszáth titkát kutatva. Megszóltaltak művészek írók, a modern magyar irodalom jeles képviselői is, közöttük Móricz Zsigmond és Ady Endre. Móricz Zsigmond Mikszáth alkotóművészetének gyökereit lelte meg, azt az éltető természeti-szellemi táptalajt, ahonnan művei sarjadnak, ahová kötődnek: "Aki megkíván egy kis jó, friss, zamatos, ízes falusi levegőt, csak üsse fel Mikszáth tálmán könyvét. Mindegy, akármelyiket, mindegy akárhol, rögtön napsütésbe kerül, zöld buza- és rozstáblák nyílnak meg előtte, amelyekben virít a pipacs, a búzavirág s százféle szebbnél szebb vadvirág, s amely fölött jó levegő árad, s körös körül szép szelíden hullámzanak a nógrádi, sárosi, gömöri dombok, aprófiahegyek... Mikszáth az igazi földesura ennek a vidéknek " Ady Endre Mikszáth alkotómüvészi nagyságához jutott közel, írói sikerének titkát fejtette meg kifejező erejű írásában, melynek - rá oly jellemzően jellegzetesen "adysan" minősítő címet adott: "A legíróbb író"-nak nevezve Mikszáthot. Ady ebben az írásában szembenézve Mikszáth politikai szerepvállalásával, rámutat arra, hogy az élet ügyeinek hierarciájában a mű, az írás áll magasabb helyen, s Mikszáth emberi és írói magatartásában a kor és egyéniség találkozását értékeli. Ady cikke a gondolatok korszerűsége, a megközelítési mód izgalmas modernsége miatt részletesebben is érdemes a figyelemre:
