Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

A csesztvei kutyák

A CSESZTVEI KUTYÁK Éppen a Múzeumi Mozaik 1987. évi számában olvasható egy cikk a csesztvei csiszolt kőkorszakbeli /neolitikus/ telep leletanyagának egyik érdekes darabjáról, egy bikát formázó agyagedénykéről. A későneolitikus lengyeli kultúra leletanyagában igen gyakran találkozunk állatábrázolásokkal, állat alakú edényekkel, fogantyúkkal, esetleg kis állatszobrokkal. Még nem tudjuk milyen szerepük lehetett a termékenységi szertartásokban, varázslásokban, de hogy fontos szerepük volt, az bizonyos. Csesztvéről más, érdekes állatábrázolások is kerültek elő az elmúlt évek feltáró munkái során. 1987-ben került elő a 6. szelvényből, 4o cm mélységből a neolit lakójárószintről egy agyagból égetett, kutyát mintázó töredék. /1. ábra/ A figura 5 cm hosszú, erősen stilizált. Az első és hátsó lábait összevontan ábrázolták, formája és tartása mégis egyértelműen ebre utal. Lábai hosszabb megformálásuak és a letörési felületekből arra a kövekteztetésre juthatunk, hogy nem önálló állatplasztikával állunk szemben, hanem egy állat alakú fogantyúval. 1. ábra Állat alakú edényfogó oldal- és hátulnézetben A lengyeli kultúra területén gyakoriak az állat alakú fogantyúval ellátott fedők, főleg kutyákat mintáztak meg szívesen erre a célra. Tehát emek az állatkának az elkészítése praktikus célokat is szolgált. Az elmúlt évben ismét gyarapodott plasztikáink sora egy darabbal. A 2o. számú szelvényben, egy ház betöltéséből került felszínre egy újabb eb. /2. ábra/ A barna szinure égetett, finom homokkal savanyított, elnyújtott testű kutya lábait már külön-külön mintázták meg. Szépen kidolgozott a "felcsapott" farka is. Sajnos a feje és a mellső lábai letör-