Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

A helytörténet historiográfiájának áttekintése

ilag izmosodó helyi intézmények: levéltárak, muzeumok szakmai igyekezetét. A kor kihívása volt, hogy a történeti, a helytörténeti módszereket, folyamatokat, összeegyeztesse a helyi politika - sokszor a helyi politikus - által megfogalmazott igényekkel. Nógrád megye 1969-1974 között megjelentetett, négy kötetben közzéadott váltakozó nívójú monográfiával csatlakozott az országos szándékhoz. Ott lett sikeresebb, eredményesebb a végtermék, a történeti feldolgozás, ahol a szakmai feltételeket nívósabban tudták biztosítani. A buzgalom örvendetes, az összkép azonban nem rózsás, miként az eredményeit minősítő dolgozat is rögzíti: "Az utóbbi két végizedben, a helytörténetírás valóságos reneszánszának idején azonban számtalan nívótlan, fércmunka is megjelent." /4 A helyzetet nem könnyítette, hogy a helytörténetírásba is uj szemlélet szivárgott be. E művekben is tükröződött a munkásmozgalom történet és a nemzeti fejlődés szembeállítása, a kirekesztő magatartás. Ez nem vált a helyi kutatások előnyére. Az egyedi és az általános szembeállítása körvonalazható ebben a mesterséges konfliktusban. Hiszen elfogadott, hogy a helytörténetnek az élet teljességét kell megközelíteni. Ahhoz azonban, hogy hü képet tudjon adni, a forrásokat a történeti valóság meghatározottságában, egyediségében kell alaposan ismernünk. /5 Azaz: a szétválasztás az elemzés első fázisában ugyan elképzelhető, de történetileg hiteles kép, csak a folyamat egységes vizsgálata során alakitható ki. A megoldás egészséges irányát nehezítette, hogy a fiatal, a helyi történeti műhelyek mégcsak éppenhogy túljutottak az alakulás állapotán. Sokuktól és az országos szakmai központoktól elszigetelten végezte munkáját. A helytörténet tartalma 1. A helytörténet fogalmi értelmezése A helytörténet fogalma a történeti irodalomban is gazdag, német és francia történetírói, és magyar viszonyok között végbemenő általános fejlődés együttes hatására jelent meg. A polgári fejlődésben is előrébbjáró nagykiterjedésű országok, országnyi területei nemcsak az együttmozgással, hanem a külön, a történetileg is igazolhatóan elváló belső rendszerrel is jellemezhetőek. Ez utóbbi okán követelményként fogalmazódott meg a különleges szakmai-történeti értelmezése, amely magával hozta e fogalom - a helyi történet - és a hozzá kapcsolódó szakmai gyakorlat - a helytörténetírás létét. A fejedelmi udvarok középkori önállósága mind a német, mind a francia