Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)
A helytörténet historiográfiájának áttekintése
oA HELYTÖRTÉNET HISTORIC) ÇRÂflÂjÂNAK ÁTTEKINTÉSE Társadalmunk a benne rejtekező ellentmondások felszínre kerülésének időszakát éli. A széthúzást és összetartást kiváltó feszültségei át meg át járják működő rendszereit. A történeti, a politikai viszonya miatt, az összefüggő hatások okán a diszharmónia, témánk a helytörténet és a hozzákapcsolt igények viszonylatában is érzékelhető, egyre inkább kimutatható. Az egyik póluson, a társadalmi-közösségi színtéren fokozódik a jelenkor eseményeinek, az újonnan megismert dokumentumainak megismerése utáni vágy, amely egyúttal új, az eddiginél teljesebb történeti szempontok felvetését, az új válaszok megfogalmazását szorgalmazza. A kimondhatóság nóvuma pezsdítő hatást indukálhat. A másik póluson a történeti, a helytörténeti műhelyek reagálásának folyamatossága, készsége és képessége, minősége térben is időben is nagy szóródású. Ez a körülmény nem csillapító, de feszültséget növelő hatású. Ugy tűnik, hogy a helytörténetiként minősíthető események, jelenségek feltárása, összefüggéseinek kibontása elmarad tényleges lehetőségeitől, a várakozástól. Dolgozatom többre, mint arra nem vállalkozott, hogy a lényegében utolsó száz év helytörténeti irodalmában végbemenő mozgások nagyvonalú bemutatásával, az elmaradások miatt a ki nem kerülhető feladatokról szóljon, és lehetőségei szerint inspiratív hatást váltson ki. A jelzett időszak tanulmányozása azt sejteti, hogy a helytörténetírás iránti figyelem, a társadalmi feladatokból fakadó buzgalomhoz kapcsolódóan \ íullámmozgásu. Lehetségesnek tartom e jelenség napjainkra áttevésével, hogy a mozgás a felszálló pályán indul el. Ez azt jelenti, hogy a helyi történeti összefüggések iránti növekedésre kell önmagunkat felkészíteni. Ezt a történészi hivatásból fakadó fontos magatartásnak tekintem. Helytörténeti iskolák a XIX. század közepétől napjainkig A helytörténetírás szakmai követelményeinek Írásbeli megfogalmazása és fejlődése a polgárosodás kezdeteihez, a folyamat kibontakozásához kötődik. Az 182o-as években megjelent Mocsáry féle monográfia még nem sorolható e törekvésekhez. A XIX. század közepén Magyarországon is eljött az ideje,