Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Választási táblajáték

ének fogalmazza meg ezekre a választ: "Van itt gond és baj elég /Rossz is garmadával. / De csak egy párt törődik / Az ország bajával." S hogy ez melyik, a refrén eloszlatja a kétségeket. Természetesen az MKP eddigi eredményeit is számba vették egy-egy versszakban: a forint megteremtését a drágaságra utal. va, a földosztást és a reakció elleni küzdelmet, mondván: "Ne hidd, hogy kis tulajdonod / A gazdagok védik." Az eredményeket összegezve a tizedik szólóénekes a jelenre tér vissza, felvezetve a közvetlen választási agitációt, a "Választási táblajáték" harmadik, lezáró részét: "Gyermekeink jövője /Derűs legyen, tiszta, / Ezért harcol, dolgozik / Minden kommunista." Ezt az általános célt hatásosabbá lehet tenni az ellenpólus felvillantásával is. A választási harcban természetesen ezt a többi párt, a koalíción kívüli pártok vezető személyeivel lehet: "Nem kell nékünk Pfeiffer, / Sem a Balogh páter, / Sem a Peyer, sem a Zsolt, / Sem a többi fráter." Érdekes, hogy itt inkább az utolsó - "fráter" - pejoratív hangzására és tartalmára építi a hatást a versike megfogalmazója, nem a politikai elképzelések jellemző jegyeinek elutasítására vagy kifigurázására. Feltűnő még, hogy a Kisgazda Pártot nem támadja a szerző, bár a választási hadjárat során ez nem volt általánosan így. S ezek után már összefoglalhatja az eddig elmondottak lényegét: "Minden vágyunk, reményünk/ Valósággá váltja / A legelső magyar párt./ A Rákosi- pártja." Az utolsó szereplő utasítást is kap, mely szerint a választó kerület listavezetőjének nevét kell versbe foglalni. Tíz variációt közöl a gépelt szöveg, az MKP tíz vezetőjének nevére. Néhány példa: "Első listán az első /A Rákosi Mátyás, / Az ő munkája nyomán / Fakad itt az áldás.", vagy: "Büszkén lobog, szabadon / A nemzeti zászló, / Népünk kedves szabadságát / Védi a Rajk László." A borsodi listavezetőről pedig ez a versike készült: "Tőkés gyarmat ne legyen / Szép magyar hazánkból /Ezért küzd a partizán: / A Nógrádi Sándor. " A szolnoki választókerületben Gerőről énekeltek: "Hazánk büszkesége, kit /Ország-világ tisztel: / Gerő a mi jelöltünk. / A legjobb miniszter." Sorra veszi Kossá Istvánt, Révait, Nagy Imrét, Molnár Eriket, Farkas Mihályt, de a nógrádi választási gyűléseken előadott "Választási táblajáték--ban