Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Johanniták temploma Tolmácson

5\ JOHMITAK TEMPLOMA Kovács Géza plébános úr lelkes lokálpatrióta. Évtizedek óta olvasgatja és gyűjti a falujára vonatkozó adatokat. Az 5 unszolására és lelkes szervezésére fogtunk bele az idén tavasszal a tolmácsi Kálvária domb megkutatásához. Mentegetőzéseimre, hogy a Megyei Múzeumi Szervezetnek nincs pénze csak az előre betervezett ásatásokra, olyan ritka választ adott, amelyet megyénk büszke, nagymúltú városai eltanulhatnának. Az Atya társadalmi munkát szervezett és a falu 6 hétig dolgozott az ásatáson ingyen, lelkesedésből, hogy megtudja mi igaz a sok legendából, mit rejt a tolmácsi Kálvária. Annyit lehetett tudni az okleveles adatokból, hogy Tolmácson 127o-ben lovagok konventje "virguit" /virágzott/ és az itt lévő templomot az évszázadok alatt sokszor emlegetik a múlt század közepéig, lebontásáig. Tolmács,besenyő törzsi név. A johannita lovagok betelepítésében szerepet játszhatott,hogy vallásukhoz ragaszkodó népek közé rendfenntartókat telepítenek. Itt csak néhány, maximum 2-3 lovagra kell gondolni; A szondázó ásatáson feltártuk a domb első építményének egy Árpád-kori földvárnak néhány részletét. Nováki Gyula és Sándorfi György felmérték a kis erődítményt, melynek platóját oválisra képezték ki, körbevették sánccal és árokkal. A plató felszíne és az árok alja között 4 m szintkülönbség van. Egyéb védmű nyomát nem találtuk. Valószínűleg a már állandó földvárba építik bele a kicsiny templomot, amelynek több periódusát sikerült megtalálni. A legelső templom egy félköríves szentélyzáródású, pici, 8 m. hosszú épület a XII-XIII. sz-ból. Kicsinek bizonyulhatott, így a XIV-XV. sz-ban szentélyét átépítik egyenes záródásúvá, két támpillérrel, a hajó Ny-i fala elé egy tornyot építenek. Kapcsolódik hozzá még egy sekrestye is az É-i oldalon, amelyet még később átalakítanak.