Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Ezt fogjuk visszatemetni?

Ezek omladékából előkerült csempék alapján lehet rekonstruálni az egyik kályhát, amelyet fehérre égő agyagból készítettek, mázatlan virágmintás, oroszlános és lovagalakos csempékből rak tak. Tetejét várfaloromzatot utánzó csempe díszítette. A templom végleges pusztulása a XVII. sz. végén, a XVIII. sz. legelején történik. Ekkor a még álló falakat szétbontják, a használható köveket az újjáépülő Szécsény házaiba falazzák be valószínűleg. A templom helyén egy kis dombocska képződik. Erről tanúskodik a város utolsó nagy égésének /1797/ rétege. A kutatás eddig jutott el. Szükséges lenne még a torony feltárása, hiszen teljes alaprajzot csak ebben az esetben kapunk. Fel kellene és lehetne tárni még a telekben húzódó középkori temetőt. Számítani lehet ezen a területen egyéb középkori épitményekre, a falhoz kapcsolódó védművekre, mint pl. a város leomlott DK-i sarokbástyája. Félő azonban, hogy a Megyei Tanács, a Városi Tanács, a Megyei Múzeumi Szervezet, és az DMF tehetetlensége miatt még a templom teljes feltárására, nemhogy megmentésére és bemutatására, sem kerülhet sor. F.Bodnár Katalin