Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

szakban továbbra is a pedagógusok voltak a legnagyobb számban az értelmiségiek között. 1945-89 között uj középiskolák, alsófoku iskolák,sőt felsőfokú iskola is épült. Mindezek ellenére Nógrád megyében nincs igazi felsőfokú oktatással rendelkező iskolaváros, diákcentrum, ami a megye társadalmi politikai életében határozott szerepet vinne, jelenléte érezhető lenne a városok és a megye fejlődésében is. Javultak a megye közművelődési viszonyai. A könyvtárak, múzeumok és a megyei művelődési központ belépésével. Nőtt az ipar, a bányászat, a tudomány területén dolgozó értelmiségiek aránya, javult az egészségügyben dolgozók száma. Az 197o-es évek településfejlesztési politikájában alapvető különbségek mutatkoztak a városok és falvak között a megyei anyagi eszközök elosztásában. /Infrastrukturális ellátottság falu és város teherviselése/. A hátrányok az aprófalvakban halmozottan jelentkeztek, ezek helyzete, létalapja és népességmegtartó képessége romlott. Zömmel ezeket a településeket érintette hátrányosan a körzetesítés is. Különösen a Cserhát aprófa lvastérségében vált jellemzővé az elvándorlás, elöregedés, a hátrányos helyzetűek arányának növekedése, a helyi közösségek fellazulása. Szükséges lenne további lakosságcsökkenés megállítása, a kistelepülések népességmegtartó képességének növelése, valamint a városba áramlás megyén kívüli területekre történő megállítása. A mai Nógrád megye településeinek 18 %-án 24 településen él nemzetiségi lakosság /22 szlovák, 2 német/. A XVIIXVIII. sz-ban a megye újratelepítésekor érkezett nemzetiségi telepesek leszármazottai ma is itt élnek. E tájon - még a történeti megye megléte alatt - megszokott volt a szlovák-magyar együttműködés, egymásrautaltság, csak a pánszláv eszmék, illetve az erőszakos magyarositási törekvések, majd a kitelepítések mérgezték a barátságos viszonyt. Mára - legalábbis a mai Nógrádban - helyreállt a kapcsolat természetessége. Nemzetiségi óvodák, anyanyelvi oktatás és sajtó biztosítása jelzik a I kapcsolatok gazdagodását ugyanakkor, amikor az Ipolyon tuli szlovák területen élő magyar nemzetiség jogai csorbulnak, anyanyelv használata egyre nehezebbé válik .