Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Elődeink emlékeznek

ság évkönyvei hasábjain megjelentetett tudományos - ismeretterjesztő - közművelődési cikkekre is. Emellett az országos szakmai folyóiratokban - Etnográfia, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közleményei stb. - is helyeztek el publikációkat a múzeumi szervezet munkatársai. Önálló kötetekben: a Tankönyvkiadónál az iskolák államosításáról, továbbá az ELTE Uj és a Legùjabbkori Tanszék gondozásában is jelentek meg múzeumi dolgozók tanulmányai. A múzeumi közművelődésnek már eddig is ismertetett adatai mellett meg kell arról is emlékeznünk, hogy számszerűen és minőségében is nőtt a szóbeli ismeretterjesztő előadások száma, színvonala amelyek megtartását nemcsak az évenként megrendezésre kerülő Múzeumi és Műemléki Hónapokra terjesztettük ki, hanem évközben is a velük kapcsolatban álló középiskolák, szakmunkástanuló intézetek, szocialista brigádok körére is. Kísérletképpen a Palóc Múzeumban és a Munkásmozgalmi Múzeumban néhány esetben kihelyezett történelemórákat is tartottunk. Többszörösére emelkedett a múzeumok tanácsi kezelésbe vétele óta a kiállítások és azok látogatóinak száma. Amíg 1962ben 2o kiállítást 25.39o-en, 1973-ban 66-ot 66.952-en, 1974ben pedig 41-et 85.1oo-an tekintették meg. A vázlatosan készített áttekintés alapjaiban eredményes munkát tükröz. Még eredményesebb lett volna a tevékenység, ha az objektiv körülmények kedvezőbben alakultak volna, s a szervezet dolgozói közötti alkotó munkára a kölcsönös megértés, bizalom egymás munkájának segítése erősebb lett volna az alkalmanként fel-fel bukkanó személyi torzsalkodásoknál. A vezetés - személy szerint én - sem volt következetes, sokkal többet tűrt el mint amennyi optimálisan megengedett egy demokratikus intézményben. Molnár Pál