Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

A Körösi-emlékhelyről

A következő szoba egy kicsit nagyobb - itt mutatjuk be Csorna életének 18o7-1819 közé eső szakaszát. Nagyenyedi főiskola évei, Göttingeni tanulmányai a tudatos készülődés jegyében telnek el. 13 nyelvet tanul meg, földrajzi ismereteit bőviti, de még orvostant is hallgat. Sokat köszönhet az orientalista Eichornnak, akitől arabul is tanul, de jelentős Blumenbach professzor szerepe, aki antropológiai érvekkel a magyarok ázsiai rokonságára hivta fel a figyelmét. És indul Keletre: "azon fáklyánál fogva melyet Németországban gyújtottam volt meg, elindultam nemzetem eredete felkeresésére." Ezt jelenítjük meg a negyedik szobában. Itt va. 2 gyünk Ázsiában. 2o m -es térképen követhetjük Csorna útját Nagyenyedtől Tibetig - Tibettől - Kalkuttáig - Kalkuttától Dardzsilingig, de soha el nem ért célját is feltüntetjük. Két nagyméretű tibeti életkerék mintájára megalkotott fotómontázs érzékelteti tibeti ill. indiai tartózkodásának körülményeit, jelentős mozzanatait. Majd bepillanthatunk egy tibeti /nevezetesen éppen a Zanglai/ Buddhista Kolostor cellájába, amit Baktai Ervin helyszíni rajza alapján építettünk fel, és dokumentumok alapján rendeztünk be. Azt hiszem érzékelhetőek azok a nagyon mostoha körülmények, amelyek között Szangye Puncog tudós láma vezetésével tanulmányait és irodalmi munkáit végezte. Ezt a munkásságot mutatjuk be, a lehetőségekhez mérten - eredeti müvek, kéziratok másolataival - a tibeti-angol szótár és nyelvtan hasonmás kiadásával. Elismerték. Három tudós társaság választotta a tagjai közé. 1842-ben elindult - lelkiismeretétől hajtva - eredeti célja felé: "Calcuttát elhagyni szándékozom, azon reményben, hogy ha lehetséges körutat tegyek Közép-Ázsiában'.

1 Sajnos ez már nem adatott meg neki. A kiállítás utolsó helyiségébe vezető átkötő folyosón tallózhatunk Körösi Csorna Sándorral foglalkozó művek címlapjai között. Ha valakit mélyebben érdekel ez a téma, az innen nyiló