Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)
Miért ne lehetne eredeti?
a Kedron patak völgyében elterülő Getszemáni kertbe. A többi tanítványt hátrahagyva Pétert, Jákobot és testvérét Jánost viszi magával, arra kéri őket, virrasszanak vele. Jézus kissé távolabb a tanítványok csoportjától imádkozik. Közben kétszer is kéri tanítványait ébrendjenek fel, de mind a hármat újra és újra elnyomja az álom. Amikor harmadszor is kéri őket, már látja jönni az árulót. Lukács próféta arról tudósít, hogy Jézus előtt megjelenik egy angyal az égből és "megerősíti" őt. Jézust halálfélelem keríti hatalmába és még buzgóbban imádkozik. Az ókeresztény vallás kerülte a megalázott és emberként szenvedő Krisztus ábrázolását, ezért a Getszemáni kertben történteket is csak utalásképpen - két olajfa között álló Krisztussal - jelenítették meg, /Varenna - Sant' Apolinare IMuovo templom mozaikja/ csak a távolabb álló tanítványokon látszik valami szomorúság. A reneszánsz, így már Dürer kora is felfedezte a harcias, erős és szép Krisztust, de nem csak ezt, hanem a fizikai és pszichikai szenvedést átélő Jézust is megmutatja. Többször ábrázolják térden állva s tanítványait rettegve ébresztgetve. A halálfélelem és az elhagyatottság órájában megjelenő angyal /Lukács szerint/ a XV. századi ábrázolásoktól kezdve valami kegytárgyat - kehely, kereszt - tart a kezében. A kép hátterében esetleg már közelednek a poroszlók. Dürer mindezt, a képzőművészet "szótárában" meglévő motívumot felhasználja. Az előtérben lévő tanítványok ruháinak redője, hajviseletük, Krisztus térdeplése s rendezetlenül a vállára omló fürtjei, a felhős ég s az egész metszet mozgalmassága feszültséget kelt a szemlélőben. (IV. /A, IV. /B fénymásolat) A felsorakoztatott művek, tények és megállapítások híven tükrözik Dürer zseniális technikai tudását és kifejező készségét. Ez az elemzés nem bizonyítás jelleggel készült, a téma izgalmassága ragadott meg. Mégis kiemelnék végezetül néhány
