Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

Kolerajárványok Szécsényben

Szécsény már 1872-ben felkészült a várható járványra, erre utal, hogy a rendszabályokat megszegő lakosoktól beszedett pénz felett dönt. Amikor aztán a járvány valóban kitört, annak elültéig nem jött össze a képviselőtestület. /6/ Az októberi ülésen egyhangúlag járultak hozzá, hogy "... Hegedűs Soma város orvosának, a cholera járván tartalma alatt kifejtett szorgalmas és önfeláldozó eljárásáért jegyzőkönyvileg elismerés szavaztassák - bár-a folyó év július havában választatott meg város orvosának egész évi füzetese utalványoztassék." /7/ A három - Szécsényben is - döhöngő járvány elleni óvintézkedések nem maradtak fenn, de megvannak az 1886. évi kolera megelőzését célzó rendszabályok, amelyek megalkotásakor feltehetőleg merítettek a korábbi járványok óvintézkedéseiből . Szécsényben az 1886-os kolera idején /8/ egy "járvány bizottság" alakult, amelynek elnöke a városbíró, Gonda Bertalan volt. Tagjaiul Ruszinkó Antal, Krúdy Pált, Szomor Györgyöt, Parditka Mihályt és Trajter Mihályt választották. A bizottság első dolga volt a város orvosát, Skorovszky Károlyt az ülésekre meghívni. A továbiakban elrendelték, hogy a lakosok a házuk előtt a járdát naponta söpörjék, reggel és este jól felöntözzék, a szemetet és port egy rakásba húzzák, hogy a városi költségen e célra felfogadott szekerek azt elszállíthassák. Az utcák, utak és közterek öntözése, seprése közköltségen történt. Megtiltották, hogy a sertéseket és birkákat az utcákon hajtsák ki a mezőre. Aki a rendszabályokat megszegte, első alkalommal 1 Ft-ot, azután minden esetben az előző büntetés dupláját volt kénytelen fizetni. Rendeltek lo q vasgálicot és egy hordó carbolsavat fertőtlenítéshez. A város területét kerületekre osztották, élükre biztosokat neveztek ki. A Szécsényben létrehozott 11 kerületet az alábbiak szerint határozták meg: /Zárójelben a biztosok nevei./