Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

E régi játékok keresgélése közben találtunk rá a század első negyedében kiadott olvasó és énekes tankönyvekben olyan mondókákra, közmondásokra, találóskérdésekre, énekekre, amelyek - úgy gondoljuk - játékosságuk, kedvességük miatt érdemesek arra, hogy közülük bemutassunk, kiadványunk lapjain megőrizzünk. Bagyinszky Istvánné hogyan beszélnek az állatok. kutya mondj*: ham, ham, ham, dongó ne bántsd a farkam ! macska mondja: mióka, biz a tejföl jó volna! ^uTD Ubin mondja : mii, mű, mú, Kopjál, Kopjál kis borjú 1 kecske mondja: mek, raek, mek, nem ugrálok én kendnek! eaikó mondja : nyehehe, kimiUdxUt már a herét tyúk azt mondja: kot, kot, kot, ide csirkék! 1ót kaptok! csibs mondja: csíp, esip, esip, aki ÍOrgébb, többel csípi liba mondja: gigágá, pásztor leány, vigyáu rám! kacsa mondja: tas, tas, tas, kis tavacskám, csak ringass! pulyka mondja : rud, rvul, rud, juj t a méreg hogy «ifui t kis fflrj mondja: pitypalaty, ssép tavasa, nyár Itt na nagrj I