Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

Mintegy száz év távlatából szükségtelen lenne vitatni ezt a vé­leményt, ha 1986 novemberében Lendvay Ferenc tanár úr nem hívja fel a figyelmet egy újabb lelőhelyre: ezúttal a Szurdokpüspöki Szár-hegy oldalához támaszkodó löszfeltárásban. Itt ugyanis egy mammut-állkapocs mellett egy szépen kidolgozott és borotvaéles ko­vapenge is előkerült. Ez a tény tápot ad annak a gyanúnak, hogy a mammutok tömeges pusztulásához netán az ősembernek is köze lehe­tett. Ugyancsak érdekes, hogy Jobbágyi és Szurdokpüspöki térségé­ben terül el a Zagyva völgykijárata. A völgy a jégkorszakban a 'mammutok természetes országútja lehetett a tavaszi-őszi legelő­váltások alkalmával, ahol mód nyílott az őriások sajátos idény­vadászatára. Nem lehetetlen tehát, hogy a csordákat egy embercso­port kergette mocsárba. Rendszeresen évről évre. Ilyen stílusú vadászatról Európa számos lelőhelye tanúskodik. Az egyetlen kovapenge természetesen nem bizonyíték és a fenti esz­mefuttatás nem egyéb, mint játék egy gondolattal. Az azonban két­ségtelen, hogy az említett lelőhelyek további figyelésre érdeme­sek . Irodalom: Halaváts Gyula /1899/ A Joggágyi-i /Nógrád m./ mammuth-lelet. Földtani Közlöny, 29., 1-4., p. 39-41. dr.Hir János FEJTÖRŐ. Rajtoljunk a kockába két vonalat, de úgy, hogy 3—í pont küiön­külön legyen bekerítve. Itt van jobbra mind­járt lerajzolva, hogyan kelt ezt crinálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom