Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

Olyan magkövet is találtunk, melyről a penge lepattintását már két ponton elkezdték, tehát ez a darab segítségünkre lehet az eszköz­készítés folyamatának rekonstruálásában. A pattintott kőeszközöket többek között bőr, fa és agancs megmun­kálására, de nyélbe illesztve a gabona learatására is használták. A csesztvei telep kőiparával kapcsolatban az a fontos kérdés ve­tődik fel, hogy honnan szerezték be, hol bányászták az eszközök alapanyagát? Eddig a régészeti szakirodalomban publikált kőnyers­anyag lelőhelyek térképén a Cserhát hegység ezen része fehér folt­ként szerepel. Meggyőződésünk, hogy ez csak a kutatás hiányosságának tudhatő be. A pengék anyaga vulkáni és vulkáni utóműködéssel kapcsolatos hid­rotermális és limnikus kovakőzet, melyet több helyről is bányász­hattak a Cserhát területén. További terepbejárások és anyagvizsgálatok szükségesek a nyersa­nyaglelőhely azonosítására, hiszen az Északi- Cserhát leghosszabb, kettős telérvonulata éppen Csesztvénél ér véget. Kató Sára TUDASPRÖBAK A FÖLDRAJZBÓL. Melyik a legnagyobb tál a világon? (jp)uojoxJ Hogy hfvják Makón a talicskát? (Ott se hívják, hanem tolják.) Mit vesznek legtöbbet a szegedi piacon? Hogy tudnál egy óra alatt Pestről Debrecenbe menni? (•}?UU3) tpjQ RÔ9 3Jp3f9/ O Ofj) Hogy tudnál átmenni a Balaton vizén száraz lábbal? (äßof ül/ pfOfl) Melyik hónapba beszélnek legkevesebbet a palócok? ..... . (uoqmniqsd)

Next

/
Oldalképek
Tartalom