Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

ÍV löszcsigákról dióhéjban A lösz jellegzetes jégkori üledék. Közép-Európában a képződééhez szükséges éghajlati feltételek kb. 1 millió évvel ezelőtt elentkeztek először és mintegy tizezer évvel ezelőtt voltak meg toljára. Magyarország világhírű reprezentatív löszszelvényei őleg a Duna jobb partján csoportosulnak /Dunakömlőd, Dunaujváos, Paks /ahol 4o-5o m magas feltárásokban tanulmányozhatóak lösz, homok, talajszintek sorozata. ! Nógrádi dombokon a löszképződés számára nem voltak kedvező altételek. Ha időnként ki is alakult vékonyabb lösztakaró az ásőbb gyorsan le is pusztult. Ezért csak a Cserhátalján, valaint a Zagyva, Galga és Ipoly teraszain találunk löszféleségeket. 4 m-nél vastagabb szelvény itt is ritkaság. îgyrészt a lösz karbonát-tartalma az oka annak, hogy benne jól inzerválódtak a puhatestűek héj-maradványai. Egy 8-lo kg-os miniből akár több száz csigapéldány is kikerülhet, ha azt vízben átutaljuk. A csigafaunák alkalmasak őséghajlati következtetések ivonására, mivel az egyes fajok éghajlati igényei különbözőek. I egy löszfeltárásból 2o-25 cm-ként mintákat veszünk, és azok lunáját kielemezzük: sajátos őséghajlati görbéket szerkesztheink. irmészetesen a téma alapos elemzése nem lehetséges egy ilyen isretterjesztő cikk kereteiben, azt azonban megkísérlem, hogy a ggyakoribb fajok legalapvetőbb tulajdonságait ismertessem. Granaria frumentum /DRAP./ hossz: 7,5 mm Nagytermetű faj, mely főleg sajátos - kúp alakú csúcsáról és ájadékának mintázatáról ismerhető fel. Melegigényes, ma is főg D-i kitettségű sziklagyepekben él. Pupilla sterri /V0ITH/ hossz: 2,9 mm Legjellemzőbb tulajdonsága finom bordazata és az ezzel összeggő selymes gyantafénye. Általában úgy ismert, mint az éghajlaszélsőségeket különösen jól tűrő faj.