Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez

1919. május 3. Katonatisztek ellenforradalmi lázadása és árulása nyomán bekövetkező cseh támadást visszaszorítják Balassagyarmat térségében. Böhm Vilmos Salgótarj án feladását javasolja. A mátranováki bányászok katonai szolgálatra jelentkeznek. 1919. május 4. Rákosi Mátyás népbiztos Salgótarjánba érkezik. A cseh csapatok elfoglalják Füleket, Litkét, Nógrádszakált. 1919. május 6. A cseh csapatok elfoglalják Szécsényt, Zabart, Ceredet. Újabb munkászászlóalj vonul a frontra. 1919. május 7. A csehek elfoglalják a Karancs magaslatát. 1919. május 8. A cseh katonai egységek megszállják Lapujtőt, Karencskeszi t. 1919. május 9. A vörös hadsereg katonái visszafoglalják Szécsényt. 1919. május lo. A megerősített gyurtyánosi bányászok zászlóalja véglegesen visszafoglalja a Karancs csúcsot. 1919. május 14-17. Az ellenséges támadó cseh csapatok visszaszorítása után csak kisebb csatározások folynak Salgótarjántól északra. A cseh parancsnokság előkészületeket tesz az újabb támadásra. 1919. május 17. A cseh katonaság támadása pétervására, Kisterenye irányában. 1919. május 18. Újra elfoglalják Zabart. 1919. május 19. A cseh csapatok elfoglalják Nádújfalut, Kisterenyét, Füleket, Nemtit, Mátranovákot, Homokterenyét, ismét megszállják Ceredet, Ipolytarnócot, Litkét, Nógrádszakált. A munkászászlóaljak bevetése Kazár, Homokterenye térségében. 1919. május 2o. A cseh katonák Zagyvarónáig jutnak. Elfoglalják Ludányt, Pilinyt. A Vörös Hadsereg visszafoglalja Kisterenyét és kiszabadul a veszélyes gyűrűből. 1919. május 21. A csehek elfoglalják Rimócot, Karancsságot, Varsányt.