Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez

1918. december 27. A balassagyarmati Nemzeti Tanács vezetősége a cseh megbízottal tárgyal gazdasági - politikai kérdésekről . 1919. január 1. A salgótarjáni népgyűlés résztvevői elítélik a szociáldemokraták munkásáruló politikáját, és egyhangúan a kommunista célkitűzéseket fogadják el. 1919. január 2. A nemzeti tanács felfüggeszti tevékenységét Salgótarjánban, megalakul a munkástanács. Előkészülnek a hatalom közvetlen átvételére. 1919. január 3. A bányászok, munkások megszállják a bányákat, az igazgatósági épületeket, a postát, a távírót, a vasutat. A kereskedőkből álló fegyveres polgárőrség a felvonuló munkások közé lő. A losonci munkások a salgótarjáni mozgalommal szolidárisak, és nr.

Herz Sánrjnr javaslatára felvetik a kommunista pártalakít.ás szükségességét. 1919. január 4. A salgótarjáni mozgalmakra a kormány katonai terrorral válaszol. A megtorlást Peyer Károly szociáldemokrata kormánybiztos vezeti, az iglói géppuskás egység, és székely század segítségével. 1919. január 5. A Köztársasági Függetlenségi /Károlyi/ Párt szervezetének megalakulása Balassagyarmaton. Vezetője Áninger László pénzügyi segédtitkár, tagjai a liberális értelmiség köréből kerülnek ki. 1919. január 11. Károlyi Mihály köztársasági elnök. 1919. január 12. A balassagyarmati szociáldemokrata szervezet közgyűlése. Új vezetőséget választanak, amelynek eredményeként dr.Somló József kerül az elnöki székbe. 1919. január 15. A Cseh burzsoá Köztársaság csapatai megszállják Balassagyarmatot, és vele egyidőben Rappot, Litkét, Nógrádszakált, Szécsényt, Örhalmot. 1919. január 18. Berinkey Dénes kormánya. 1919. január 29. Balassagyarmat, Szécsény felszabadul a cseh megszállás alól.