Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM És A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG NÓGRÁD MEGYEI TÖRTÉNETÉHEZ ESEMÉNYNAPTÁR 1918. január 27-28. A losonci császári és királyi katonai állomásparancsnokság a Salgótarjánban és környékén bujkáló katonaszökevények kézrekerítésére razziát rendel el. 1918. február 2. Salgótarján nagyközség képviselőtestületének tisztújító közgyűlésén a virilisek mellett a munkások képviselőit - Priska Dezsőt, Oczel Jánost, Jilek Antalt - is beválasztják a a testületbe, és a hivatali bizottságokba. 1918. február 16. A vármegyei törvényhatósági bizottság Balassagyarmaton 12o %-os pótadó.ki vetését határozza el. 1918. május-június. Az egész megyére kiterjedő állatrekvirálást hajtanak végre. 1918. május 26. Nagylócon megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. 1918. június 9. Karancsalján és Salgótarjánban megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. 1918. június 17. Balassagyarmat nagyközség virilisekből és a polgárság tagjaiból válaszottt képviselőtestülete tisztújítóközgyűlésén újra kezdi tevékenységét. 1918. június 2o. Általános politikai sztrájk Magyarországon. 1918. június 21. - július 2. Általános sztrájk a salgótarjáni acélgyárban, és a Gusztáv aknáról kiindulva a bányaüzemeknél. Az acélgyári sztrájk vezetőit: Priska Dezsőt, Malomhegyi Dezsőt, Tóth Pált, Kazár Jánost, Honzik Gusztávot, Puskás Ágostont, Kominek Lajost, Kökény Jánost, Deutscher Károlyt, Fries Vilmost, Bujovszky Jánost, Bozó Györgyöt a csendőrség elfogja, és a kassai börtönbe szállítja. A bányaüzemektől 4721- en vesznek részt a sztrájkban. 1918. augusztus lo. A salgótarjáni m.kir. 115. népfölkelő bányász munkásszázad élelmiszerhiány miatt sztrájkolni kezd. 1918. október 25. Budapesten megalakul a Nemzeti Tanács. 1918. október 3o. A salgótarjáni munkások ünnepséggel és felvonulással köszöntik a Kassáról kiszabadult vezetőket.