Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1987/1. szám (Salgótarján)
A csesztvei bika
A csesztvei "bika Csesztve község határából, a Stalák nevű dűlőből szántás és földmunkák során évek óta kerülnek elő olyan kőeszközök, melyek méretük, formájuk, és kialakításuk alapján feltételezhetően a megye legkorábbi emberlakta időszakából, az őskőkorból /paleolithikumból/ származnak. A lelőhely szisztematikus átvizsgálására 1984 nyarán került sor, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kubinyi Ferenc Múzeum régészeinek közös munkája során. A lelőhely közvetlenül a Madách-kúr ia mögötti laposan elnyúló dombháton terül el, a kőeszközök legnagyobb sűrűségben a ma már nem használt dohánypajták között és előtt kerültek elő. Itt nyitottuk első szel vényei nket. Sajnos, eredeti elképzeléseink nem igazolódtak, a 13 kutatóárok egyikében sem volt megfigyelhető felső paleolith telepjelenség. De "kárpótlásul" izgalmas, sőt szenzációsnak is mondható, a megyében eddig egyedülálló lelet került elő. Az egyik kutatóárokban egy évezredekkel ezelőtt Leégett és összedőlt ház maradványaira bukkantunk. Az omladék között talált cserepek alapján az épület kora pontosan meghatározható: lakói az újkőhor végi, u.n.lengyel i kultúra emberei voltak, kb. időszámításunk előtt 3500 táján. /A kultúra nevét egyik legnagyobb és legfontosabb lelőhelyéről, a dunántúli Lengyel község melletti Nagysáncon feltárt települése után kapta./ Bár a lengyeli kultúra településterületén centruma a Dunántúlon van, kisebb csoportjai átlépték a Dunát, és a mai Nógrád és Pest megye területén is letelepedtek. Jelentős leletekben gazdag, nagy kiterjedésű földműves falvukat a közelmúltban Aszód határában tárták fel. Nógrád megyéből eddig csak szórványos leleteket ismertünk ebből az időszakból: Nógrádkövesdről, Patvarcról és Bank mellől, pedig területünk fontos összekötő kapocs a kultúra szlovákiai és észak-alföldi telepei között. Fontosságuk kereskedelmi közvetítő szerepükben keresendő: a lengyeli kultúra élénk kapcsolatban állt a környező népekkel; az Alföldről valószínűleg mezőgazdasági terményeket, a Bükk hegység vidékéről kő-nyersanyagot /obszidiánt/ szereztek be.
