Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/2. szám (Salgótarján)

R.Várkonyi Agnes: Nagy Iván a történész

"Hajózati szolgálatokat tett, a folyókon hídépítésnél, hasznos és hűséges szolgálatot tett," "1686-ban értelmes és szerencsés érztermelő", "1745-ben dobsinai és csetneki birtokain egész utcákat épített hová szegkovácsolási kötelezettséggel számos cigány családot telepített". "Orvos pályára lépett." "Kitűnő ésszenvedelmes kertgazda", Kiemelkedő I 9 "növénybúvár" volt, "Felfedezte Igló határában a Leuthausen-bányát". Majd saját századában és kortársai között szinte végnélkül közli a polgári foglalkozásokat: Gömörben mérnök, ércbányaigazgató, papírgyár igazgató, a Riche féle bankház ügynöke" /828/ A vastermelő egyesület igazgató20 ja /834/ "Jelenleg vasolvasztárgyárban tiszt . A művelődésre különös gonddal figyel: iskolázás, iskolaalapítvány fontos tényező a család életében. "A nemzeti múzeumra 300 forintot adott", "0 pendíté meg a váci siketnémák intézete eszméjét, és e célra ötvenezer forintot gyűjtött. Szép könyvtára Rozsnyón őriztetik" "a tudományok és az irodalom buzgó 21 /•• pártfogója" . A 17. században "kereskedők és bányaművelők főbbike volt. Összességében a nemesi polgárosodás tényeit közli. Meggyőződésem, hogy ezzel Nagy Iván akkor égetően elven társadalmi célokat szolgált. A múlt emlékeiben a kívánatos jövőt próbálta felvázolni . Kiváló művek bizonyították, hogy 1848 után a volt nemesség előtt két út áLlt. Az egyik a teljes feloldódás a polgári társadalomban. Előzményeit ismerjük, akadályairól a kortársak szóljanak: Mocsáry Lajos például sajnálatos mániának nevezi, hogy tiszteletreméltó szülők úgy akarnak fiaikból gépészt, iparost, kereskedőt képeztetni, hogy közben nemesúrfik maradjanak. Aki mesterségre adta fejét, az csak úgy remélhet jövőt, hogy 22 megszűnik nemesnek lenni. Pesty Frigyes ugyancsak észreveszi, hogy a nemesi osztály polgári felszívódásának milyen nagy gátja "a sujtásosság iránti előszeretet." A volt nemesség a hagyományos pályák felé özönLik: hivatal, katonaság és politika vonzza, pedig - szögezi le Pesty - technikai, ipari képzettséggel, kereskedelmi szorgalommal többre megyünk, mint 23 - "a politikusi csizmadiasággal". Nagy Iván ugyancsak észreveszi, hogy a nemesség szívesebben járná a másik utat. Azt ahol önmagát valami korfölötti kiváltságos osztály mivoltában mentené át az új Magyarországba.