Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)

Családi fényképek a néprajzi gyűjteményben

Családi fényképek a néprajzi gyűjteményben A Palóc Múzemnak évtizedek óta kiemelt feladata a megye változatos népviseletének kutatása, emlékeinek gyűjtése. A Nagyközönség körében kevésbé ismert, hogy e munkában milyen értékes forrást jelentenek a ré­gi családi fényképek. Az idős emberek emlékeztéből összegyűjtött ada­tok ellenőrizhetők ezek segítségével. A képek egyben szemléltetik, hogy az általánosságban megfogalmazott öltözködési szabályok konkrétan hogyan érvényesültek. Időben visszafelé haladva pedig bizonyos részletek hitele­sen már csak az ilyen régi fényképek segítségével tárhatók fel. Megyénk parasztsága körében viszonylag későn, az 1910-es években terjed el a fényképezkedés divatja, s tartalmát„tek intve a világháború­hoz kapcsolódik. A frontról hazalátogató legényt, férfit megörökíttet­ték családja körében, vagy a távollévő férjnek küldték el a szeretteit ábrázoló fotográfiát. Ezek a barna tónusú, kemény hátlapú képek korai keletkezésük mellett azért is értékesek, mert jó a minőségük. Részint műteremben készültek valamelyik környékbeli városban, de a konjunktúrát felismerő vándorfényképészek is viszonylag igényes munkát adtak ki a kezükből. Igy a fotográfiákról részleteket jól visszaadó, múzeumi kiál­lításhoz is felhasználható reprodukciók készíthetők. Ugyanis az eredeti képektől nem szívesen válnak meg tulajdonosaik. A világháborút követően, de különösen a 30-as évektől rohamosan gya­rapszik a családi fénykép-készlet. Vándorfényképészek mind gyakrabban tűnnek fel nagyobb egyházi ünnepeken, de különösebb alkalom nélkül is megörökítik hevenyészett háttér előtt a hirtelenjében ünneplőt magára húzó családot. A fényképezkedés lehetőségeinek, alkalmainak bővülése szinkronban állt a fényképet készíttetők igényeivel. Kialakult egy olyan törekvés a parasztság körében is, hogy életük jelesebb eseményeit fény­kép rögzítse. Megszaporodnak az esküvői felvételek. Ahol erre nincs le­hetőség, ott az válik szokássá, hogy je g/vált ás, ritkábban esküvő után mennek el a fiatalok lefényképezkedni. Van, ahol külön számon tartottak olyan színű, szabású öltözetet, amely "fényképen szép". A Maria-Zellbe el­jutó búcsúsok megörökíttetik magukat az alkalmat jelző díszlet előtt. Hosszabb-rövidebb ideig városban munkát vállaló lányok szívesen küldenek haza olyan fényképet, amely őket újabb divatú öLtözetben ábrázolja. Egy­re több kép készül a család - mind kevesebb - gyermekéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom