Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)
Házassági szerződés 1932-ből - Keresztelői szerződés 1932-ből
Keresztelői szokás Terényben A községben, körülbelül fele-fele arányban, katolikus vallású magyarok, illetve evangélikus vallású szlovákok laknak. Alábbiakban - csupán a főbb sajátosságokra utalva - a szlovákok keresztelés körül kialakult szokásait ismertetjük. A keresztelő legfontosabb tisztségviselői a keresztszülők /keresztkoma asszony, keresztkoma/. A második világháborúig a keresztelendő gyermeknek három keresztszülőt választottak. A gyermek szülei a bábát kérték meg a keresztszülők felkérésére, csupán annak a keresztanyának szóltak személyesen, aki a gyermeket keresztelni vitte. Ezt a keresztanyát - mivel ő tartotta a gyermeket keresztvíz alá - kezes keresztanyának, illetve kezes k omaasszonynak hívták. Azért a kezes komaasszony tisztség ellátására a legközelebbi rokonok közül kértek meg valakit. Amíg a gyermek anyja a szülőágyban /az első v ilágháború i g Sátoroságyban / feküdt, kétszer élelmet kellett vinnie részére. Az első alkalommal /a szülést követő második nap/ tyúkhúslevest csíkkal /metélt tésztával/, egy nagy cseréptállal fánkot /pampuska/ , és egy liter bort vitt. Másodszor /a negyedik nap/ kolbászos levest reszelt tésztával, egy tál rétest, egy liter bort és négy nagyméretű kemencében sütött mazsolás kalácsot vitt a szülőasszonynak. A mazsolás kalácsból egyet a bábaasszonynak kellett adni. A kezes komaasszony nak volt a feladata a keresztelésre vitt gyermek letakarására szolgáló kendők beszerzése, összeállítása. A rojtos szélű fehér kasmír vállkendőre a fiúknál 12-15, a- leányoknál 18-22 darab fejkendőt erősítettek fel. A lányoknál azért került több kendő a vállkendőre, ha megnől sok kérője legyen. A felrakott kendőknek csak a koszorúja látszódhatott. /Koszorúnak a kendő szélén lévő hímzett, vagy nyomott díszt nevezik/. A kendők felerősítésének hagyományos /szín, minta, esetleg anyag/ sorrendje nem volt, csupán a legfelsőnek, amelyet a gyermekre terítettek, kellett fehér selyemnek lennie. A legszebb fejkendőket tűzték a vállkendőre, nem tartották szégyennek, ha a kezes keresztanya másoktól is kölcsönkért egy-egy szép kendőt. Az összeállított kendőkre öt keskenyebb és szélesebb szalagot tűztek. Az összeállított kendőknek külön neve nem volt.
